Susan Loomis: Ház a Tatin utcán

Igaz történet: egy amerikai hölgyemény először csak főzőiskolába vetődik Párizsba, majd Franciaországban ragad szakácskönyvet írni, magával viszi a férjét is. Egy festői kisváros festői házába telepednek le, ami ugyan felújításra szorul, de nagyszerű hely.

Éhesen nem szabad olvasni, mert a receptektől eltekintve (ebben nagyon hasonlít arra a svéd sorozatra, amit olvastam, attól eltekintve, hogy az fikció: esznek, aztán megkapjuk a recepteket is) állandóan magyarázza, hogy mit vett a piacon, a múltkor konkrétan a buszon félretettem, és azon kezdtem elmélkedni, mi is legyen a vacsora.

A francia életet is fantasztikusan mutatja be, könnyen, túl könnyen odaképzeli magát az ember (aztán mikor leszáll a fogvacogtató időben a Nyugatiban, elég nagy a pofáraesés). És mert igaz a történet, kénytelen leszek magát az írónőt megkritizálni. Néha olyan igazi hülye amerikai pi…. Szóval az. Az egész hozzáállása, hogy ha valami nem klappol, akkor jön a bezzegamerikával, hogy ott milyen könnyű sütőt beszerezni, és mennyire más a kisbabák mérete.

Meg oké, hogy ő szakácskönyvet ír, de azért nemár, hogy a szerencsétlen férje egyedül renovál egy teljesen romhalmaz házat, miközben ő ül az irodájában, ami a “béke és nyugalom szigete a felfordulásban”. Még a padlót is a sógornője sikálta fel. Eh, ez a vetület nagyon nem volt szimpatikus.

De néhány receptet azért kipróbálok majd.

Advertisements

Leave a comment

Filed under amerikai, francia, főzős, igaz

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s