Douglas Adams: A lélek hosszú, sötét teadélutánja

Nicsak, már megint itt metrózik az őrült csaj, aki fel-fel nevet két megálló között. Igen, valóban, én voltnék, kezemben Dirk Gently újabb kalandjaival, amik – bár a poénok néha-néha hozzák a szintet – korántsem olyan jó, mint az előző.

Azt, hogy a történetnek se füle, se farka, és a végére tisztul csak ki úgy-ahogy, már megszoktam. De egyébként tényleg sokkal gyengébb volt, néha rövid, és értelmetlen fejezetekkel, mellékszálakkal, amiket nem varr el a szerző. A poénok, azok viszont tényleg egészen adamsesek maradtak. Dirk ezúttal egyik ügyfelét veszti el egy csúnya gyilkosságban, mert nem ért oda időre, de talál egy kupac papírt, amiből kiindulhat. Eközben robbanás történik a Heathrow-n, isteni cselekedet, nem csoda, csakhogy ezúttal a skandináv isteneknek van köze a dologhoz, meg Dirk extitkárnőjének, továbbá egy amerikai lánynak, akinek semmi pénzért nem szállítanak pizzát Angliában (ezt mondjuk nem értettem, anno tényleg nem szállítottak házhoz???)

Szóval kicsit csalódtam, de azért még Douglas Adams, így is, úgy is.

Advertisements

Leave a comment

Filed under angol, fantasy, humor, scifi

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s