Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Szóval, a JAK fénypontjához érkezünk hamarosan, a Büszkeség és balítélethez (bár töredelmes meg kell vallanom, nem olvastam el A mansfieldi kastélyt, pedig el kéne). Újraolvasás volt ez számomra, valamikor a gimi közepén olvashattam először, akkor nagyon tetszett, odáig voltam meg vissza mind Austenért, mind a Bronte nővérekért, most már azért csak úgy módjával fogyasztom őket, mert inkább nevetségesnek tartom némelyiket, semmint romantikusnak.

Noigen. Ugye a történetet nem szükséges részletesen bemutatnom, adott a Bennet család öt lánnyal, az elmebeteg alulművelt anyjuk, a roppant vicces apjuk, és hát igen, házasodjon mindenki, és házasodjon jól! Kapóra is jönnek a szomszédba érkezett úriemberek.

Naigen. Szerelem, szenvelgés. Mit is beszélek. VONZALOM, AMI NEM LANYHUL (csak nekem vannak ilyenkor pajzán gondolataim?) és természetesen a férfiak JELLEME, az is roppant fontos.Kiismerni a jellemét. Jelleméből adódik. Vonzalom, vonzalom, ó borzalom.

Oké, tudom én, hogy ironikus vagyok, és ráadásul ez a könyv szerintem tök jól van megírva. Meg némely szereplő is jófej, főleg Mr Bennet, és Mrs Bennet, aki meg nem érti meg soha, hogy épp az ő kárára gonoszkodnak.

Darcyt mindenkinek? Hát nem tudom. Inkább csak nekem.

Advertisements

Leave a comment

Filed under angol, szerelmes

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s