Fehér Klára: Búcsú a tengertől

Ó, de kár, hogy minden történet véget ér egyszer. Néha olyan jó lenne még ott maradni egy kicsit. Ezért is volt kedves Klári nénitől, hogy visszavitt engem ebbe a regénybe, néhány évtizeddel később, de mégiscsak ismerős szereplők közé. Kár, hogy engedtem ennyi időt a kettő közé, nem emlékeztem 100%-ig mindenre, de azért elég meglepően gyorsan visszajött.

A szereplők közül akadt, aki már kevésbé volt szimpatikus, olyan is, aki kicsit jobban, de úgy összességében szép lezárása lett a történetnek. Talán az utolsó fejezet kissé-kissé szürreálisra sikeredett, na de sebaj.

Nem lett vele elrontva semmi, és ez folytatások és befejezések tekintetében mindig pozitívum.

Advertisements

Leave a comment

Filed under magyar, szeretem

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s