Szabó Magda: Az ajtó

Szabó Magdától eddig nem olvastam felnőtt-könyveket. Bár mi számít ugye annak. Mert az Abigél és a Zsófika is elég felnőttes témákat is boncolgat, valamiért azokat mégis egy kategóriába soroltam, nem ismertem eddig ezt a Szabó Magdát. Pedig a barátnőmnek egyik kedvence, és folyton agitált, meg éppen azon van, hogy kiolvassa az összes műveit.

Ez a könyv nekem ráadásul dedikált példány, több ilyenem is van, emlékszem, egyszer a PIM-ben  voltunk felolvasóesten és dedikáláson. A Cerberusomba kutyát is rajzolt, a Régimódi történetbe pedig macskát. 🙂

Nagy várakozással mentem neki, és ha nagy várakozással megyek valaminek, attól mindig tartok, hogy ne csalódjak.

Nem csalódtam. A nyolcadik oldalon beleszerettem, talán nem is a történetbe, hanem magába az írásmódba, a gondolatokba, pedig én azt hittem, nem is szeretem az olyan könyvet, ami úgy “egybe” van, mindenféle párbeszédek és fejezeteket leszámítva tagolás nélkül.

Ezek szerint mégis szeretem.

Egy dolog zavart csak: tudom, hogy ezt a könyvet először az élet írta, aztán Szabó Magda, de valahogy mégis, olyan hatalmasnak állította be a rejtélyt, hogy az ember valami teljesen másra számított, többre, nehezebben emészthetőre. Ha ez egy kitalált történet, simán elment volna kriminek, és akkor az ajtó mögött mást találtunk volna. De ugye, nem ez történt. És ez keltett bennem egy kis disszonanciát, egy kis kényelmetlen érzést, amit azóta sem tudok feloldani magamban.

Attól persze nagyon tetszett, és örülök, hogy 4-5 Szabó Magda kéznél is van, ha éppen úgy támadna kedvem.

Advertisements

2 Comments

Filed under magyar, merengős

2 responses to “Szabó Magda: Az ajtó

  1. clarisssa

    Ó, emlékszem, hogy ez bennem is felmerült, mikor olvastam annó a könyvet. De most így visszaidézve (és alig két órával egy sikeres pszichiátria vizsga után 😀 ) már úgy érzem, nem is a rejtély mérete számított itt, hanem az, amit Emerencnek jelentett, ahogy ő ezt megélte. Az életben is az számít igazán, amit számunkra jelentenek (az akár jelentéktelen) dolgok, nem?

  2. Persze, de attól még én mint olvasó pofára lettem ejtve.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s