Katarina Mazetti: Familjegraven (Családi sírbolt)

Nagy várakozással mentem neki ennek a könyvnek, miután befejeztem az előzőt, igaz, sok idő telt el a kettő között végül. Tehát két főszereplőnk úgy dönt, gyerekkel próbálkoznak, de covers_210847leginkább egymás nélkül akarják ezt, mármint a gyerek meglesz, aztán több nem kell. Összejárnak hát kétszer három alkalomra, ami kevesebb lesz, mint a tervezett, és ügyködnek a gyerekgyártáson, bár közben Benny boldog kapcsolatban él az unokatestvérével, fujj.

Aztán összejön a gyerek, és ők is végül, mert rájönnek, hogy nem lehet így élni.

Hát hogy én ezt a történetet hogy utáltam. Oké, hogy a buktatókat akarja megmutatni, ami ekkora különbségekből fakad, de szerény véleményem szerint az önfeláldozásnak is van határa. Hogy az ember nyomorúságba dönti saját magát intelligens nő létére, hogy továbbra sem nagyon tud főzni intelligens nő létére, mert szerintem azt is meg lehet tanulni. Hogy a pasija hisztizik, hogy nem főz, de a melegvizes csapból csinál magának porkávét, mert azt tényleg ku…tya nehéz megcsinálni. Hogy tehénszaros ruhában viszi a gyereket óvodába, de Desirée csípje ki magát.

Nem. A problémák, azok életszerűek. Ez az egész viszont nagyon nem.

Advertisements

Leave a comment

Filed under svéd, svédül

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s