Elena Ferrante: Briliáns barátnőm

Ferrante-lázban ég mindenki, és mivel Svédországban sorra kiadták az összes Ferrante covers_413783könyvet, nekem is megjött a kedvem. Viszont arra már rájöttem, hogy olyan nyelv irodalmát, amin nem olvasok, csak és kizárólag magyarul, mert különben valahogy ront az élvezeti értékén.

Ezt a könyvet kértem és kaptam karácsonyra, aztán most egy kihívás kapcsán is elővettem, meg mert egy volt kolleganőmmel kitaláltuk, hogy könyvekről is beszélgetünk a havi uzsonnáink során.

Hogy is kezdjek bele? Érezni kell. Olvasni, és ott lenni a nápolyi tűző napon, a telep lakói között, hallgatni az olasz kiabálást, az erőszakos, törtető, betegesen védelmező fiúkat és férfiakat, a lányokat, akiknek küzdeni kell, hogy tanulhassanak, a sós tengert, a fagylaltokat, az autókat, valamint Lila és Elena barátságát, amiben én – bevallom őszintén – nem láttam az igaz, nagy barátságot, amiről mindenki beszélt.

Határozottan ellenszenves volt nekem hol az egyik, hol a másik, hol mind a kettő, de aztán a végére megbékéltem, és nagyon várom a következő darabot.

A borítót viszont nem értem. Valahogy nem adja vissza a lényegét a könyvnek.

 

Advertisements

Leave a comment

Filed under olasz

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s