Category Archives: angolul

Hanya Yanagihara: A Little Life

covers_381767Számomra ez eddig az év könyve.

Nem hiszem, hogy ennél jobbat találok már idén.

A könyvklubomnak köszönhetem, ott, az utolsó májusi alkalmon szavaztuk meg következőnek, felosztva kisebb adagokra, mégiscsak több mint 700 oldal.

Az első két részt tárgyaltuk még júniusban, aztán nem tudtunk megegyezni, mikor találkozzunk, és én is jegeltem az olvasást egész nyáron, valahogy mostanában nehezemre esnek a hosszú könyvek.

Aztán eltelt a nyár, és felmerült, hogy újra találkozzunk, én meg pánikba estem, hogy nem olvastam. Kézbe vettem, aztán nem tudtam letenni.

Négy barát története ez, egyetemista koruktól kezdve 50+ éves korukig. Will, a színész, Malcolm, az építész, Jude, a jogász és JB, a művész.

Különböző életszakaszokban látjuk őket, különböző konstellációkban, barátok és barátnők jönnek és mennek, szintúgy sikerek, bánatok, örömök.

A központi szereplőnk mégiscsak Jude, az ő rémes gyerekkoráról tudunk meg apránként sok mindent, és hogy a múlt démonai mennyire nem engedik őt szabadon, mennyire belerokkant abba, ami fiatalon érte.

Annyira szép, annyira tele érzelemmel, meghat, megnevettet, és nem hagy szabadulni.

Advertisements

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, kortárs, lélektan, merengős, szeretem, szomorús

Jonathan Safran Foer: Here I Am

covers_444910Még júniusban, a születésnapomra kaptam ezt a könyvet a barátomtól. Nagyon örültem, mert mondtam neki még előtte, hogy könyv nélkül nem szülinap a szülinap, és emlékezett, hogy olvastam egy cikket erről a könyvről, és ilyen jót választott. Pedig mennyit problémázott, hogy fogalma sincs!

Nem tudtam, mit várjak a könyvtől, bár tényleg olvastam egy cikket róla, amely szerint fiktív történelmi események és egy házasság összeomlása áll a történet középpontjában. Azt tudom, hogy szeretem, ahogy Safran Foer ír, csalódni nem csalódtam (csak ne lett volna ilyen mütyür betűkkel szedve! Nehéz volt olvasni).

Jacob és Julia házassága az ominózus házasság, melyet próbára tesz némi titkos sms-váltás. Három gyerekük van, és kiterjedt rokonságuk. Zsidó családról van szó. Többféle konfliktussal kell megküzdeniük: a házasság, Jacob apja, aki nem szeretné idősek otthonában végezni, és az Izraelt fenyegető hatalmas természeti katasztrófa és háború.

Sodort a történet magával, a megszokott mesélős stílusban. Néha félre kellett tennem, és magam sem tudom, az apró betűk vagy a tömény történet tehetett-e róla, vagy pedig hogy mostanában félek a hosszabb könyvektől.

De mindenképpen csillagos ötös ez is, mint eddig minden munkája, amit olvastam.

 

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, filózás, háború, társadalom, történelem, vallásos

Stephanie Perkins: Anna and the French Kiss

covers_112677Én nem tudom, ciki-e, de engem még mindig annyira de annnyiiiiiraaaaa el tudnak varázsolni ezek az ifjúsági romantikus regények!

Főleg, ha iskolában is játszódnak.

Anna Oliphant (jó, ezt a nevet nem tudtam elfogadni) apja egy zsékategóriás Nicholas Sparks, de hogy megmutassa a külvilágnak, hogy milyen jó apa és mennyi pénze van, Atlantából Párizsba küldi a lányát egy évre, a School of America in Paris, azaz SOAP-ba.

Bentlakásos suli, Anna ráadásul franciául se tud, és 18 éves létére bömböl, mikor a szülei eltűnnek, mint szürke szamár a ködben.

Szerencsére a szomszéd szobából a segítségére siet Meredith, akinek hála bekerül egy baráti társaságba, ahonnan úgyis hiányzik egy fő, mióta végzett az iskolában.

Ebben a társaságban található Étienne St. Clair is, az angolakcentusú, francia nevű, amerikai fiú.

Asszem a többit ki lehet találni.

Olyan jó vooooolt!

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, chicklit, ifjúsági

Jenny Colgan: Summer at Little Beach Street Bakery

covers_349097Hát lehet-e rossz egy könyv, amiben puffin van? – tettem fel a kérdést a legutóbbi résznél (és azt is tudom, hogy lunda, de a puffin sokkal menőbben hangzik).

Ha rossz nem is, de silányabb minőségű azért lehet.

A tetterős, boldog Pollyból egy nyafka, folyton bőgő, megoldani semmit sem képes is vernyákoló izé lett.

Merthogy ugyebár, változnak az idők, a pékség főnökségét átveszi más, és Polly ahelyett, hogy megpróbálna bevágódni, hogy továbbra is ott dolgozhasson, átmegy dacos óvodásba, elszúr mindent, aztán meg csodálkozik.

A tetejébe még világítótornyot is vett, mert ott az igazi lakni. Pénze nincs, és elnézi azt is, hogy szerelmetes férfiúja elmenjen Amerikába pénzt keresni, míg ő itt vinnyog.

Persze, hogy minden rendeződik, elvégre ez egy chicklit, de aaaah már.

Leave a comment

Filed under angol, angolul

Banana Yoshimoto: Kitchen

covers_226073Kövezzetek meg, de engem valahogy nem vonz az ázsiai irodalom. Semmi bajom Ázsiával, odavagyok a konyhájáért, az egyik legjobb barátnőm kínai, és mégse.

Úgyhogy jól jött a saját kihívásom, melyben arra szólítottam fel másokat és magamat, hogy több pont között olvassanak egy ázsiai írótól.

Amit a kínai barátnőm ajánlott, ahhoz valahogy nem volt kedvem, ezt viszont megláttam egy molyos kartársnál, és egyből megtetszett.

Két kisregényt, két történetet kapunk.

Két női elbeszélő. Veszteségről, barátságról, konyhákról, ételekről, megértésről, halálról, elválásról.

Le se tudtam tenni, egyben olvastam végig, nagyon tetszett. Talán mégsem annyira idegen ez az irodalom sem, mint ahogy én azt gondoltam.

Leave a comment

Filed under angolul, japán, kisregény

E. B. White: Charlotte’s Web

covers_106471Ennek a könyvnek megszámolhatatlanul sokszor hallottam már a címét, különböző filmekben, sorozatokban, de sosem tudtam, miről van szó, így mikor a Nagy Nyári Szünet Eleji Könyvtárraszabadulást tartottam, kivettem ezt is, és elolvastam seperc alatt.

A borítóról nekem mindig csak a kislány meg a malac tűnt fel, azt hittem, a kislány Charlotte, így nagyon meglepődtem, hogy más néven szólongatták már rögtön az első oldalakon.

Főhősünk egy malac, Wilbur, aki nagyon el akarja kerülni, hogy karácsonyi vacsora legyen belőle, erről ő nem is tudott, kikéri magának. Segítségére Charlotte siet, aki egy pók, aki a disznóól sarkában lakik, és tervet eszel ki, hogyan tudná megvédeni újdonsült barátját, Wilburt.

Kedves mese barátságról, veszteségről.

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, ifjúsági, mese

Helen Fielding: Bridget Jones’s Diary

covers_53257Valamikor száz éve még magyarul olvastam ezt a könyvet, aztán láttam milliószor a filmet persze. Angolul most vettem a kezembe, mert clarisssa mindig olyat olvas, amihez nekem is kedvem lesz.

A fordítástól elriasztott kissé, és mivel magyarul nem nagyon tudom amúgy se beszerezni, maradt az angol verzió.

Kissé lassan haladtam vele, meglepődtem, azt hittem, habosabb és könnyedebb lesz, de valahogy nem volt az. Rossz se volt, szó se róla, de annyira elevenen élt az emlékezetemben a film, ahol Bridget – már elnézést – buta, és ahol egész más konfliktusok vannak, mint a könyvben, hogy meglepetten lapozgattam előre.

Bridget itt közel sem buta, normális, okos, több benne a tartás, érti a munkáját, tudja, miről van szó a külvilágban, nem adja meg magát olyan könnyedén Danielnek sem. Szóval ilyen szempontból pozitívan csalódtam.

Azt meg én is szintén fájlalom, mint clarisssa, hogy annyi idősek vagyunk lassan, mint ő… eh.

(21 éve adták ki….????)

Leave a comment

Filed under angol, angolul, chicklit