Category Archives: háború

Jonathan Safran Foer: Here I Am

covers_444910Még júniusban, a születésnapomra kaptam ezt a könyvet a barátomtól. Nagyon örültem, mert mondtam neki még előtte, hogy könyv nélkül nem szülinap a szülinap, és emlékezett, hogy olvastam egy cikket erről a könyvről, és ilyen jót választott. Pedig mennyit problémázott, hogy fogalma sincs!

Nem tudtam, mit várjak a könyvtől, bár tényleg olvastam egy cikket róla, amely szerint fiktív történelmi események és egy házasság összeomlása áll a történet középpontjában. Azt tudom, hogy szeretem, ahogy Safran Foer ír, csalódni nem csalódtam (csak ne lett volna ilyen mütyür betűkkel szedve! Nehéz volt olvasni).

Jacob és Julia házassága az ominózus házasság, melyet próbára tesz némi titkos sms-váltás. Három gyerekük van, és kiterjedt rokonságuk. Zsidó családról van szó. Többféle konfliktussal kell megküzdeniük: a házasság, Jacob apja, aki nem szeretné idősek otthonában végezni, és az Izraelt fenyegető hatalmas természeti katasztrófa és háború.

Sodort a történet magával, a megszokott mesélős stílusban. Néha félre kellett tennem, és magam sem tudom, az apró betűk vagy a tömény történet tehetett-e róla, vagy pedig hogy mostanában félek a hosszabb könyvektől.

De mindenképpen csillagos ötös ez is, mint eddig minden munkája, amit olvastam.

 

Advertisements

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, filózás, háború, társadalom, történelem, vallásos

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

covers_59289Ez is egy olyan könyv, aminek a címe ezer éve kísért, és sosem tudtam mihez kötni. El se olvastam igazán, miről szól, annyira disszonáns a címe meg az alcíme.

Háborút kaptam, háborús történetet, Vonnegut történetét, Billy történetét, aki nem tud épeszűen kijönni a háborúból – de hát ki tud? Gondolom én. Szerencsére nem tudom, milyen lehet az.

Viszont rossz hangulatban olvastam, valahogy nehezen ment, és nem érintett meg annyira, ahogy egyébként a háborús történetek szoktak.

Leave a comment

Filed under amerikai, háború

Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről

Hát ez nekem máris az év könyve, pedig még éppencsakhogy elkezdődött. Olyan hatással volt rám, mint a covers_284987Versions of Us (amit majd jól elolvasok megint, ha már van a várólistacsökkentésen olyan pont, hogy egy friss kedvenc újraolvasása. 🙂

Ezt csak úgy elolvastam, mert @Sister moly annyira lelkendezett róla. Nem is néztem igazán, miről szól.

Háborúról. Párhuzamosan az elsőről és a másodikról. Az elsőben Elspeth, Skye szigetén író ifjú költőnő rajongói levelet kap egy amerikai egyetemistától. Levelezni kezdenek, és hát… kitalálható, ugye. De háború van, és ahogy Elspeth mondta, a háború nem a legalkalmasabb időpont szeretni. Pláne, ha már férjnél van az ember lánya.

A második világháborúban Elspeth lánya próbálja megfejteni anyja múltját, hogy honnan is származik ő.

Annyira tele lett vele a szívem. Mint a Gyógyír északi szélre, csak annál is sokkal szebb. Meghatottan ültem egész este, és el akartam olvasni újra.

Aztán este, mikor odabújtam a páromhoz, hálás voltam, hogy itt van velem, és nem egy másik kontinensen.

Kicsit megtanultam vágyakozni az után, ami az enyém.

Leave a comment

Filed under angol, angolul, háború, szerelmes, szeretem

Conny Palmkvist: Jag värmer te med dina brev

Anna Frankot mindenki ismeri. A tizennégy éves Jitschokot Litvániából nem sokan. Pedig ő is ugyanazon ment keresztül, mikor Vilniust elgettósították, és hol itt lőttek agyon embereket covers_374094mondvacsinált okokkal, hol ott. Nem számított, gyerek-e vagy felnőtt. A fiú hűen beszámol az eseményekről, hogy amiről azt hitte, lehetetlen, hogy megtörténjen, sajnos simán megtörtént, és ezt mindenki kénytelen volt belátni.

Jitschokot Abraham Sutzkever költő inspirálja naplóírásra, akinek a könyv végén a nürnbergi tanúvallomásából is hallunk. Nem ismertem a költőt, pedig a holokauszt legnagyobb költőjeként van számontartva. Már csak ezért is megérte levenni ezt a rövidke könyvet a polcról, csak mert megtetszett a címe: “Teát melegítek a leveleiddel”.

Leave a comment

Filed under háború, svédül

John Boyne: Stay Where You Are And Then Leave

covers_377894John Boyne-tól már olvastam a csíkos pizsamásat. Ezt a könyvet tízen olvasták el az egyik osztályomban, és gondoltam, könnyebb lesz a book review-kat értékelni, ha az embernek van mihez kötni.

A könyv elején, főszereplőnk, Alfie ötödik születésnapján tör ki a világháború. Fiatal, 27 éves apja önként jelentkezik a hadseregbe, majd eltűnik a család életéből. Titkos küldetésen van, állítja Alfie anyja, azért nem jelentkezik. Az anya közben rengeteg munkát vállal, mos, varr, ápolónősködik, Alfie is ellóg az iskolából, és cipőpucolással segít be a családi kasszába – titokban.

Saját bőrén érzi a háborút, apja eltűnt, legjobb, cseh származású barátnőjét az apjával együtt internálják, és utálja a születésnapjait.

Míg egy véletlen folytán rájön, hogy az apja nem is küldetésen van… és innentől minden követ megmozgat, hogy hazahozza őt.

Aranyos volt, gyerekeknek való tényleg, megmutatja a háború sok arcát. Ami nem tetszett, hogy túl elhúzódott az eleje, aztán a végén meg olyan hirtelen történt minden.

Leave a comment

Filed under angolul, ír, háború, ifjúsági

Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában

Szintén várólistacsökkentés, ráadásul ilyen last minute, mert hogy ma kezdek bele a Nagy Kalandba, de ez most nem számít, a lényeg, covers_114522hogy három napom volt befejezni a könyvet, és sikerült, ma hajnali fél 6-tól kezdve 🙂

Nade. Én teljesen másra számítottam. Én azt hittem, hogy ez ilyen háború előszelés (ezt ígérte a fülszöveg), de hát nem így, hanem azt hittem, itt már csapatok meg bevonulások, meg harcok, erre nem.

Párizsban járunk, az 1930-as évek végén, főhősünk, Ravic, Németországból menekült orvos, aki illegálisan tartózkodik Franciaországban, de nem is tudja elképzelni, hogy máshol is legyen. Feketén dolgozik, műt, jó orvos.

És igazából róla, a menekültek életéről, meg a körülötte levő emberek életéről szól ez a könyv. Hogy mennyire fontos a múlt, mennyire lehet elszakadni a rémségektől, meddig terjed egy orvos hatásköre, mi etikus és mi nem.

Nem is nagyon lehet összefoglalni az egészet, apró, összefonódó szálakból álló regény ez, de az összhatás valami fantasztikus.

Leave a comment

Filed under háború, merengős, német

Pataki Tamara: Ember a sötétben

Ezt a könyvet már elég régen kaptam meg karácsonyra az öcsikémtől, akinek akkoriban iskolatársa volt Pataki Tamara. Azóta csak sötéttettem balra-jobbra, aztán most feltettem a várólistámra is, és mivel a körülmények úgy hozták, hogy kénytelen vagyok gyorsan végezni a várólistámmal, elolvastam.

Nem spoilerezek nagyot, hiszen a fülszövegen, sőt, a borítón is rajta van, hogy ez a könyv egy boszorkány és egy férfi szerelméről szól, mégpedig az első világháború idején. Az alapötlet jó, a történelmi ábrázolás is tetszett, a helyszínek, az elnevezések, a történések. Az egyetlen, aki/ami nem győzött meg, a boszorkány, Babette volt. Minden tettét álságosnak, kényszeredettnek és nem őszintének éreztem. A szerelmét meg aztán főleg nem.

Aztán, hogy pont a fő motívum legyen az, amit nem tudok egyáltalán elhinni, az egy kicsit szomorú. De ettől függetlenül nem rossz könyv.

Leave a comment

Filed under háború, kortárs, magyar