Category Archives: ifjúsági

Christer Fuglesang: Rymdresan

Christer Fuglesang Svédország egyetlen űrhajósa. Körúton van az iskolákban, és covers_491481előadásokat tart az űrhajós életről.

A mi iskolánkba is eljutott, elmesélte, hogy lett űrhajós, hogy 14 évnyi képzés után mehetett az űrbe, mutatott filmeket, képeket, érdekeseket mesélt. Annyira beleéltem magam az elbeszélésébe, hogy bár régebben én is űrhajós akartam lenni, egész klausztrofóbiám lett, mikor a rakétakilövést mutatta. A végén rohantam ki a napra.

De megtudtam, hogy írt gyerekkönyveket is, meg is néztem a könyvtárban, és még aznap kivettem, aztán jóformán egy reggeli mellé kiolvastam.

Több részes sorozat első kötete ez, az Űrutazás, Markus és Mariana, egy testvérpár kalandjai Albert bácsikájukkal (aki meglepő módon igencsak hasonlít Einsteinre). Ezúttal egy rakétát épített, és még aznap délután elindulnak az űrbe, de vacsora előttig visszaérnek, elvégre másképp telik majd az idő.

Kissé gyorsan történtek az események, volt itt minden, bolygók, fekete lyukak, egér, aki véletlenül velük jött… és bár némiképp valószerűtlen (esetleg érdemes fejezetenként felolvasni esti mesének :), mindenképpen pozitív, hogy a végén van egy függelék, ahol mindent megmagyaráz részletesebben.

Advertisements

Leave a comment

Filed under ifjúsági, kaland, mese, scifi, svéd, svédül

Sara Bergmark Elfgren: Norra Latin

Borítószerelem! Fogalmam sem volt, miről szól ez a könyv, sőt, arra se figyeltem fel, hogy az írónő az, aki A kör-ben is közreműködik (amit még nem olvastam, de majd most), egész egyszerűen megláttam, mikor ősszel kijött, és azonnal szerelembe estem vele, ezt nekem el KELL olvasni.

Mindig sorok álltak rá a könyvtárban, gondoltam megvárom, míg lecseng, mígnem egy nap egy könyvtári happening után kijöttem a teremből, és ott üldögélt két példányban a polcon. Le is kaptam az egyiket.

Szép nagy tégla. És bár a szép nagy téglákat nem szeretem sokáig olvasni, ezt imádtam, és nem akartam, hogy vége legyen.

Lássuk csak: szemszögváltós a történet, és a végével kezd, hogy legyen min izgulnunk végig – persze a kulcsmomentumban abbahagyja a mesélést, és visszaugrik az elejére.

A Norra Latin iskola egykor egyike volt Stockholm patinás gimnáziumainak, ma azonban konferenciaközpont. Az írónő az előszavában ezt el is mondja, valamint azt is, hogy ezért is választotta helyszínéül, hogy valós legyen, de mégse: a regényben az iskola ma is iskolaként működik.

Körülbelül a jelenben járunk, két főhősnőnk a drámatagozaton kezd.

Clea stockholmi, anyja híres színésznő, ő is már több szerepet kapott filmben és színházban. Simán bekerül, népszerű, rögtön a vezető elitbe kerül.

Tamar grúz család gyermeke, akik Svédország közepén, Östersundben élnek. Arról álmodik, hogy színésznő lesz, és nagyon szorongva érkezik a felvételire. Mint szorongó diák, magában könyörög, hadd kerüljek be, bármit megtennék érte… 

És csodák csodája, valaki meghallja a kérést. Tamar bekerül, de nem lesz népszerű, az osztály jóformán minden indok nélkül kirekeszti. Nem érzi jól magát, mígnem az a valaki, aki meghallotta a kérését, újra kapcsolatba lép vele, és szívességért szívességet vár.

Varázslatos, mágikus, szellemekkel teli, izgalmas, és mégis valóságos tud lenni egyszerre.

Állítólag sorozat lesz, hát majd elválik, mivel ez nemrég jelent meg, egyelőre nem beszél róla senki. Addig is ott van nekem A kör trilógia, amit eddig miért is nem olvastam…?

Leave a comment

Filed under ifjúsági, svéd, svédül

Karina Yan Glaser: The Vanderbeekers of 141st Street

covers_476243Ez a borító! Ez a cím! Ez a könyv! Ez a család!

A Vanderbeeker család New York Harlem negyedében él. Tízen vannak, apa, anya, öt gyerek 4-12 évesig, valamint egy macska, egy kutya és egy nyúl.

Egy “brownstone” épület földszintjét és első emeletét foglalják el, fölöttük lakik Mr Jeet és Miss Josie, a legfelső emeleten pedig a magányos Mr Beiderman, akié az egész ház. Tőle bérelik, de a férfi magányos farkas, senki sem szokott találkozni vele.

Karácsony előtt pár nappal érkezik a hír: december végéig költözzön el a család, mert Mr Beiderman nem óhajtja meghosszabbítani a bérleti szerződésüket. Az öt gyerek imád itt lakni, a szülőkkel egyetemben, de hát nincs mit tenni. Vagy mégis…? A gyerekek elhatározzák, meggyőzik a mogorva férfit, rájuk itt igenis szükség van, ők szerethetőek.

Remek tervnek hangzik. De mint az lenni szokott, nem minden úgy alakul, ahogy kellene…

Ilyen bájos, kedves, szeretettel teli könyvet rég olvastam, alig várom, hogy megjelenjen a folytatása!

 

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, ifjúsági

Otfried Preußler: Krabat

covers_462442Ez már megint egy olyan könyv, aminek a létezéséről nem is tudnék a moly nélkül. (Meg majdnem mindegyik ilyen mostanában…)

Krabat 14 éves koldusfiú, szülei halála után a papékhoz kerül, de az ottani szabályszerű élet nem tetszik neki. Megszökik, az utcán él, majd egyszer hívó szót hall a schwarzkollmi malomból, el is indul oda, és beáll a félszemű Mester szolgálatába. Nem csak mint molnárlegény, hanem mint varázslótanonc is. Fekete mágia, természetesen, bár elég hasznos dolgokat lehet ott tanulni, nem csak gonoszságot.

De ahogy múlik az idő, úgy ébred rá Krabat, hogy ez a látszólag gondtalannak tűnő élet tele van veszélyekkel. Időnként megjelenik egy idegen, aki nem búzát hoz őröltetni, sőt, kiderül, hogy a legények élete is veszélyben forog.

Mit tesz ilyenkor a rendes mesei hős? Hát persze, hogy lázad.

Közben barátság, szerelem, árulás, van itt minden, ami kell. Tetszett, jó mostanában mesét olvasni.

Leave a comment

Filed under ifjúsági, mese, német

Klara Krantz: Under odjurspälsen

covers_478127A szörnyetegszőr alatt, mondja a cím.

Signe átlagos lány, nem tartozik a népszerűek közé, cukkolták kiskorában, sőt, később is, felkarolta az újonnan jött lányt, Minnát, aki azóta lecserélte egy menőbbre…

Signe szerelmes Joelbe, aki nem viszonozza az érzelmeit. Signe regisztrál az icq-ra, és előadja Joelnek, ő Frida egy másik városból, hogy megmutassa: akármilyen szörnyetegnek néz is, ha nem is a legszebb, igenis lehet őt kedvelni. Ahogy Joel kedveli is, bele is szeret, és a találkozót tervezi az őszi szünetben.

Eközben Minnához is netes randi érkezik, Manga Magnus. Minna áthívja a szomszédban lakó  Signét, mert sosem lehet tudni, kit szed össze az ember az interneten. Minna elkönyveli a fiút rondának és nem mutat iránta semmi érdeklődést, Signe viszont együtt marad vele aznap este, elmennek sétálni.

A valóság a valóság, vagy az ábránd? Kit bántunk meg és mivel? Meddig hajthat minket a szeretetéhség és a bosszúvágy? Fontos témákat feszeget a könyv, hamar elfogyasztottam.

Leave a comment

Filed under ifjúsági, svéd, svédül

Szabó Magda: Születésnap

Oh, az egyik örök kedvenc, amit sokszor szeretek újraolvasni, mikor kell a melegség a covers_47982lelkemnek.

Illés Bori elkényeztetett leányka, a nővére már férjhez ment, máshol él, ő pedig éli a maga gondtalan életét a keményen dolgozó házmester anyukával és trolisofőr apukával. Az őrse is tudja, Borira nem lehet számítani, húzza a száját, ha dolgozni kell, meg egyáltalán, mi lehetne fontosabb, mint a szomszéd nagylány, Auer Szilvia, az ő divattanácsai és udvarlási tanácsai, miszerint egy hetedikesnek már igenis kell a rendszeres udvarló, akár szereti az ember, akár nem, kell a nagylányruha, szégyen dolgozni férfiak előtt, akiknek tetszeni akarunk, és az a két hajfonat is elég babás már.

Bori manikűrözik és panaszkodik, kitalálja titkos szerelmét, Rudolfot, ráadásul ő nem télikabátot akart a májusi születésnapjára, hanem ruhát és tűsarkú cipőt, és az apa csak a fejét csóválja, az ő kishúga, az ő Boriskája, aki után a kislánya a nevét kapta, nem ilyen volt…

De az anyai szív megszakad, ha szomorúnak látja a leánykáját, cselekedni vágyik, aztán persze megtörténik a baj, és Borinak el kell döntenie, ki is ő, egy nyafka, akire a saját családja se számít, vagy igenis bebizonyítja, hogy nem olyan ő…!

Csodaszép mese arról, milyen felnőtté válni, mennyire eltér attól, mikor az ember még csak ábrándozik róla…

Leave a comment

Filed under ifjúsági, lányregény, magyar

Tavi Kata: Nyitótánc

covers_281378Gimis regényekkel engem még mindig meg lehet venni, nem is szégyellem.

Még akkor sem, ha a felénél szerettem volna néhány kecses nyaklevest kiosztani a kecses táncoslánynak. Meg a barátainak. Meg az osztálytársainak.

Mikor egyértelmű már a legelejétől, ki kivel, kinek kivel lesz baja, még akkor is.

Még akkor is kinyitom ezt a rajz-kosárlabda-tánc tagozatos (seems legit) gimnáziumról szóló könyvet, és még akkor is hiába várom már 20 oldal után, hogy csókold meg, tudom, hogy csak a végén fogja, még így is.

Olvastam már ennél jobb gimis könyvet, de ez még csak a nyitótánc. Felhívás keringőre. Meglátjuk, elfogadom-e, akarok-e többet tudni a vöröshajú Lilláról, aki a borítón nem vörös, a szomszédja Krisztiánról, akit gyerekkora óta ismer, de ettől függetlenül nem emlékszik rá (seems legit vol2).

A problémáik a szokásosak, hülye szülők, hülye tanárok, hülye fiúk, hülye lányok. Dióhéjban.

De azért köszöntem szépen 😀

Leave a comment

Filed under ifjúsági, kortárs, magyar