Category Archives: igaz

Okänd värld

Bevándorlókat tanítok, és ez alkalmat ad, hogy felfedezzek sok olyan érdekességet, amit covers_457649amúgy talán nem fedeztem volna fel.

Ez a kötet egy antológia, egy helyi projekt keretében íródott. Három városban csinálták a környéken, és összeszedték azokat a fiatalokat, akik szívesen írnának, szívesen mesélnék el a történetüket.

Több alkalommal is tartottak workshopot, és több tanítványom is benne volt.

Így aztán a könyvbemutatón örömmel vettem meg a kötetet, dedikáltattam az enyémekkel.

Sok érdekes történet volt benne, az otthonukról, a menekülésről, az itteni életről. Ad egy új perspektívát.

 

Advertisements

Leave a comment

Filed under életrajzi, önéletrajzi, igaz, novella, svédül

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 1-2.

covers_204565Nem olvasok sokat továbbra sem, vagy ha igen, akkor munkaügyben, vagy jövendő munkaügyben, arról meg nem szoktam, nem szeretek írni.

Viszont felfedeztem valamit, a világ egyik legjobb érzését, ülni egymás mellett egy ágyban este, és olvasni a saját kis könyvünket, kézenfogva. Ilyet még nem tapasztaltam, és nagyon boldoggá tesz. Bár sajnos sok ezer kilométerre van jelenleg, akivel ilyet lehet csinálni, én meg hazalátogattam, és annyira megörültem a tengersok könyvemnek – ők nem jöttek velem sajnos, nem férnek el -, hogy habzsolnám mindet, nem is tudom, mivel kezdjem.

De ha már szerelmes vagyok, és szeretem íróinkat, talán az a legjobb, hogyha szerelmes történeteket olvasok, legalább merengek covers_266009kicsit.

Alig bírtam letenni a könyveket. Egymás után olvastam és olvastam, megismertem hőn szeretett írókat és költőket más oldalukról, megismertem új embereket, akikről eddig szinte semmit nem tudtam, olvastam érdekes napló- és levélrészleteket, más megvilágításba helyeződött egy csomó vers.

Szerettem, jó volt, köszönöm. Pont ilyenre vágytam.

Leave a comment

Filed under életrajzi, igaz, magyar, szerelmes

Mikael Niemi: Populärmusik från Vittula (Popzene Vittulából)

Skandinavisztikára készültemben már felfigyeltem erre a könyvre, tetszett a címe is, bár fogalmam sem volt, mit várjak tőle. Aztán covers_322463most szembejött egy könyvtári polcon, és annyira megörültem, hogy nicsak, hát hiszen én olvashatom ezt eredetiben is! Sokat várt így is a polcomon, és mikor végre levettem, mert kedvem lett hozzá, megint félre kellett tegyem, mert annyi recenziós könyvet kaptam.

A könyv egyébként még érdekesebb nekem, mint valaha volt, elvégre Tornedalenben játszódik, azaz a Torne-folyó völgyében, és a párom is odavalósi, szóval kíváncsi voltam, hogy bár jó 20-25 évvel korábban, mint ahogy ő volt gyerek, de mégis, milyen arrafelé az élet.

Az ilyesfajta könyveket szeretem, olyan, mintha Fekete Istvánnak egy kicsit modernebb verzióját felpakolták volna Észak-Svédországba, a finn határ mellé. A kevert nyelvű közeg, a kevert kultúra, az étkezési szokások, a modernizáció kezdetei, a Beatles, a fiúk férfivá érése és lányok iránti érdeklődése, mindez olyan humorral megírva, hogy többször hangosan nevettem.

És hát közben mégiscsak, mennyi mindent megtanul az ember, milyen érdekesek ezek a részben önéletrajzok, részben szociográfiák.

Leave a comment

Filed under önéletrajzi, finn, igaz, svéd, svédül

Gerald Durrell: Fogjál nekem kolóbuszt!

Hát tudod mit, Gerry? Szívesen. Fognék neked bármit. Te is az a fajta ember vagy, akit annyira jó lett volna ismerni.

Ráadásul nagy vallomással tartozom! Nekem ez az első nem-családos Durrell könyvem. És mit mondhatnék? Befaltam egy nap alatt. Hát hiszen Durrell többet ér, mint akármennyi biológiaóra. Ráadásul humorosabb is.

Édesapám mindig is mondta, de a nem korfus könyveire csak fintorogtam. Ekkora hülyeséget. Még szerencse, hogy ilyen hatalmas gyűjteményünk van odahaza, majd jól rájárok, hihihi 🙂

Leave a comment

Filed under angol, humor, igaz, ismeretterjesztő

Gerald Durrell: Madarak, vadak, rokonok

Én azzal a meggyőződéssel vettem le ezt a könyvet a polcról, hogy én ezt nem olvastam. Olvastam a Családom és egyéb állatfajtákat, A halak jellemét, de ezt nem.

Ellenben szerintem mégiscsak olvastam. Úgy komplex nem emlékeztem rá, de volt egy-két sor, jelent, ami beugrott. De hát ugye, ha olvastam is, akkor is az őskorban volt valamikor.

Továbbra is csak azt tudom mondani, zseniális. Az egész család.

Meg az egész korfui életmódjuk.

És hogy annyi mindent meg lehet tanulni Gerrytől.

Leave a comment

Filed under angol, humor, igaz, ismeretterjesztő

Mikszáthné Mauks Ilona: Két különös házasság – visszaemlékezések

Mikszáth az egyik kedvenc íróm, de ezt bizonyára már említettem itten. Így hát nagyon megörültem, hogy végre, magáról az emberről is megtudhatok ezt-azt, ki az, aki a rengeteg fantasztikus regény hátterében áll?

Felesége, Mauks Ilona nagyon jó beszámolót ad Mikszáthról, de a korszakról is. Ilona nagyon szerette a családját, mindig azért dolgozott, hogy anyja, nővére, férje, gyermekei jól érezzék magukat. Házasságuk szerelmi házasság volt, szülői akarat ellenében. Aztán Mikszáth elszegényedett, nem volt sikeres pályája kezdetén, és nem akarta ebbe a feleségét is magával rántani, addig mesterkedtek, míg végül elváltak. Mikor azonban felfelé ívelt a karrierje, újra felkereste Ilonát. Egyébként itt volt az egyetlen dolog, ami nem volt szimpatikus Mikszáthban, ahogy arról ír, miért kéne újra összeházasodniuk, túlságosan is racionális volt és önző, az nagyon nem tetszett. De végül jól sült el második házasságuk, boldogok voltak, Mikszáth pedig nagyon sikeres.

Érdemes elolvasni azoknak, akiket érdekel Mikszáth, esetleg a korszak és annak fontos emberei.

Leave a comment

Filed under önéletrajzi, igaz, magyar

Gárdos Péter: Hajnali láz

Kaptam anyukámtól Libriutalványt. Csak azzal sose tudok mit kezdeni. Vagy túl smucig vagyok annyi pénzt kiadni érte, mikor az antikváriumban negyedannyi, vagy pedig túl sok mindent akarok. Egyik barátosném volt velem eme óriási dilemmában, és csak úgy rámutatott erre a könyvre, hogy az anyukája jókat mondott róla. Csodaszép a borító, svéd bélyegző díszeleg rajta, hát kell-e nekem ennél több? Meg is vettem izibe’.

Aztán most nézett rám a polcról, háta mögé utasítva a könyvtári könyveket (akiket kezdek lassan megutálni, mocskos betolakodók!). Fantasztikus olvasmány volt. A háború után a Vöröskereszt néhány – jó sok – magyart Svédországba visz kezelésre. Miklós pedig tüdőbeteg, nem sok jót jósolnak neki, ő mégis úgy dönt, küzdeni fog, és feleséget keres magának a magyar ápoltak között. 117 levelet küld szét…

Igaz történet. Az író szüleinek története. Pedig milyen érdekes, az ember nem is gondolná, hogy ilyen a valóságban is megtörténik…

Leave a comment

Filed under háború, igaz, magyar, szerelmes