Category Archives: igaz

Helene Hanff: 84 Charing Cross Road / The Duchess of Bloomsbury Street

Erről a könyvről már nagyon sokat hallottam, és ismerősök közül többen is sorra covers_314123olvasták, ezért én is kihoztam a könyvtárból.

Igaz történet, az amerikai Helene Hanff nincs megelégedve az ötvenes években Amerikában kiadott könyvet minőségével, ezért egy londoni bolton keresztül szerzi be az antikvár példányait, ott is egy Frank Doel nevű emberrel levelezik leginkább. De lassan az egész bolttal is, ugyanis annyira megkedveli őket, hogy sorra küldi nekik a háború utáni nehéz helyzetbe az ételcsomagokat.

Mindig megbeszélik, hogy igen, lassan ő is megy, és igen, lassan találkoznak, de valahogy egyre csak elmarad…

A második könyvben, a The Duchess of Bloomsbury Streetben végül a hetvenes években ellátogat Londonba, teljesen szerelmes a városba, sorra járra az irodalmi hősei által látogatott lépcsőket, templomokat, kocsmákat, szétszedik a rajongók, mert ekkorra már a 84 megjelent, mindenki vacsorázni hívja, ő meg minden egyes megspórolt vacsorát plusz egy napnak értelmez Londonban, marad is jó két hónapot.

Mindkettő könyv tele van szeretettel, Helene nagyon jófej, nagyon karakán, nagyon makacs nőszemély, élvezet lett volna olvasni kitalált történetként is, de így meg pláne.

Advertisements

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, életrajzi, önéletrajzi, útirajz, igaz

Paulon Viktória: Kisrigók

covers_459388Már nem is tudom, hogyan és mikor találtam rá a Kisrigók blogra, de arra igen, hogy késő éjszakába nyúlóan végigolvastam egyben. Megérintett a történet, és nagyon vártam az újabb és újabb bejegyzéseket az örökbefogadott kisrigókról.

Annyira örültem, hogy egy mesekönyvet is kaptam végül, a gyerekek “legendáját”, hogy honnan jönnek is ők valójában, hogyan tudtak egymásról, pedig nem is, és hogyan kerültek végül Paulon Viktóriához és a férjéhez.

Csodálatosan szép. Köszönöm, nagy boldogság volt olvasni.

Leave a comment

Filed under igaz, magyar, mese

Brandon Stanton: Humans of New York – Stories

covers_346045Befaltam nagyon hamar. Sajnos, pedig el lehetett volna tenni, minden napra egyet-kettőt, de annyira érdekelt, annyira szép volt, olyan sokat adott.

Rövid történetek, mégis benne az egész élet.

Nem véletlen követem őt szociális médián is.

Olyan, mint mikor néha a gondolataimba merülve nézem az utastársaim a vonaton, vagy a mellettem elhúzó autókat, vagy az utcán biciklizőket: Kik vagytok, hová mentek, honnan jöttök?

Stanton megállítja és megkérdezi őket. Irigylem érte.

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, igaz

Okänd värld

Bevándorlókat tanítok, és ez alkalmat ad, hogy felfedezzek sok olyan érdekességet, amit covers_457649amúgy talán nem fedeztem volna fel.

Ez a kötet egy antológia, egy helyi projekt keretében íródott. Három városban csinálták a környéken, és összeszedték azokat a fiatalokat, akik szívesen írnának, szívesen mesélnék el a történetüket.

Több alkalommal is tartottak workshopot, és több tanítványom is benne volt.

Így aztán a könyvbemutatón örömmel vettem meg a kötetet, dedikáltattam az enyémekkel.

Sok érdekes történet volt benne, az otthonukról, a menekülésről, az itteni életről. Ad egy új perspektívát.

 

Leave a comment

Filed under életrajzi, önéletrajzi, igaz, novella, svédül

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 1-2.

covers_204565Nem olvasok sokat továbbra sem, vagy ha igen, akkor munkaügyben, vagy jövendő munkaügyben, arról meg nem szoktam, nem szeretek írni.

Viszont felfedeztem valamit, a világ egyik legjobb érzését, ülni egymás mellett egy ágyban este, és olvasni a saját kis könyvünket, kézenfogva. Ilyet még nem tapasztaltam, és nagyon boldoggá tesz. Bár sajnos sok ezer kilométerre van jelenleg, akivel ilyet lehet csinálni, én meg hazalátogattam, és annyira megörültem a tengersok könyvemnek – ők nem jöttek velem sajnos, nem férnek el -, hogy habzsolnám mindet, nem is tudom, mivel kezdjem.

De ha már szerelmes vagyok, és szeretem íróinkat, talán az a legjobb, hogyha szerelmes történeteket olvasok, legalább merengek covers_266009kicsit.

Alig bírtam letenni a könyveket. Egymás után olvastam és olvastam, megismertem hőn szeretett írókat és költőket más oldalukról, megismertem új embereket, akikről eddig szinte semmit nem tudtam, olvastam érdekes napló- és levélrészleteket, más megvilágításba helyeződött egy csomó vers.

Szerettem, jó volt, köszönöm. Pont ilyenre vágytam.

Leave a comment

Filed under életrajzi, igaz, magyar, szerelmes

Mikael Niemi: Populärmusik från Vittula (Popzene Vittulából)

Skandinavisztikára készültemben már felfigyeltem erre a könyvre, tetszett a címe is, bár fogalmam sem volt, mit várjak tőle. Aztán covers_322463most szembejött egy könyvtári polcon, és annyira megörültem, hogy nicsak, hát hiszen én olvashatom ezt eredetiben is! Sokat várt így is a polcomon, és mikor végre levettem, mert kedvem lett hozzá, megint félre kellett tegyem, mert annyi recenziós könyvet kaptam.

A könyv egyébként még érdekesebb nekem, mint valaha volt, elvégre Tornedalenben játszódik, azaz a Torne-folyó völgyében, és a párom is odavalósi, szóval kíváncsi voltam, hogy bár jó 20-25 évvel korábban, mint ahogy ő volt gyerek, de mégis, milyen arrafelé az élet.

Az ilyesfajta könyveket szeretem, olyan, mintha Fekete Istvánnak egy kicsit modernebb verzióját felpakolták volna Észak-Svédországba, a finn határ mellé. A kevert nyelvű közeg, a kevert kultúra, az étkezési szokások, a modernizáció kezdetei, a Beatles, a fiúk férfivá érése és lányok iránti érdeklődése, mindez olyan humorral megírva, hogy többször hangosan nevettem.

És hát közben mégiscsak, mennyi mindent megtanul az ember, milyen érdekesek ezek a részben önéletrajzok, részben szociográfiák.

Leave a comment

Filed under önéletrajzi, finn, igaz, svéd, svédül

Gerald Durrell: Fogjál nekem kolóbuszt!

Hát tudod mit, Gerry? Szívesen. Fognék neked bármit. Te is az a fajta ember vagy, akit annyira jó lett volna ismerni.

Ráadásul nagy vallomással tartozom! Nekem ez az első nem-családos Durrell könyvem. És mit mondhatnék? Befaltam egy nap alatt. Hát hiszen Durrell többet ér, mint akármennyi biológiaóra. Ráadásul humorosabb is.

Édesapám mindig is mondta, de a nem korfus könyveire csak fintorogtam. Ekkora hülyeséget. Még szerencse, hogy ilyen hatalmas gyűjteményünk van odahaza, majd jól rájárok, hihihi 🙂

Leave a comment

Filed under angol, humor, igaz, ismeretterjesztő