Category Archives: kortárs

Fran Cooper: These Dividing Walls

covers_482309Hirtelen felindulásból elkövetett vásárlás a londoni reptéren. Akárhányszor valami londoni reptérre vetődök, elkövetek ilyeneket.

Csak úgy felkaptam, mert tetszett a borító, és aztán a fülszöveg is, szeretem a házakról és lakóikról szóló történeteket.

Aztán valami egész mást kaptam, mint amit vártam.

Párizs, nyár, dögmeleg. Ide érkezik egy családi tragédiából felépülni Edward Angliából, egyik barát-barátnője lakásába. A lakók között van a lány nagynénje az antik boltjával, a hűtlen, kimázolt házmesternő, a megfáradt családanya, és a rasszista férfi, a közös képviselő, aki felháborodik, hogy egy muszlim pár akar az üres lakásba költözni.

Nem mellesleg beállt a szélsőjobboldali tüntetők közé egy terrorcselekmény után…

Milyen befolyással van ez a lakók életére, és Párizs életére?

Nagyon nem ezt vártam, ezért nem is tudom megmondani, valójában tetszett-e vagy sem…

 

 

 

Advertisements

Leave a comment

Filed under angol, angolul, kortárs

David Szalay: Minden, ami férfi

covers_433662A tavalyi könyvfesztiválon volt szerencsém találkozni David Szalay-val, megvettem és dedikáltattam a könyvét, végighallgattam egy beszélgetést. Mégis jó egy év telt el megint, mire kézbevettem magát a könyvet.

A Minden, ami férfi, tulajdonképpen 9 novellából áll, mindegyik központi szereplője egy férfi, 17-73 éves kor közöttiek, egyre idősödnek, és mind máshol vannak, mint az otthonuk. Más konfliktusok, problémák, más élethelyzetek, életkorok, más gondolatok.

Nagyon szerettem olvasni, kellemes volt, hogy bele tudtam merülni egy-egy férfi történetébe, általában igyekeztem egyben végigolvasni őket.

Ugyanakkor, bár nem rég tettem le, nehezen idézem fel mindegyiküket, holott csak kilencről volt szó. Ha végiglapozom, és meglátom a neveket és helyszíneket, fel tudom idézni.

Nem vidám olvasmány ez annyira. Egyikük sem igazán boldog az életében, nem a felhőtlen korszakukat élik, néha úgy érzem, túl egysíkúak voltak.

Minden, ami férfi… kicsit összetettebbre vágytam. Vagy nem összetettek a férfiak? 🙂

Leave a comment

Filed under kanadai, kortárs, lélektan, magyar, novella

Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van

Nem is tudom, mi ragadott meg a könyvben. Hogy valaki olvasta, és megtetszett a címe? covers_454601De várólistára került, aztán pedig el is olvastam. Mostanában nem nagyon szoktam a fülszövegeket elolvasni, hagyom, hogy meglepjen a könyv. Meg is lepett.

Én valami Rosie-projekt szerűséget vártam, vagy valami chicklitet, de ezt pont nem.

Eleanor Oliphant 30 éves, köszöni, jól van, bár többnyire senkit sem érdekel, hogy van. Szürke kisegér, évek óta ugyanannak a cégnek az irodistája, arcát sebhely csúfítja, amiről nem is szokták megkérdezni, honnan van. Nem is baj, az élete óramű pontosságával ketyeg, ugyanazon ebédek és vacsorák, alkoholmámoros, magányos hétvégék, mert addig se kell a múltra gondolni. Csak mikor szerdán telefonál anyuka. Aki gonosz.

A véletlen aztán úgy hozza, hogy Eleanortól mégis lesz, aki megkérdezi, hogy van, akit érdekel is a válasz, és Eleanor értetlenül áll a helyzet előtt: lehet őt kedvelni? Lehet vele törődni?

Esetleg eljött az idő szembenézni a múlttal?

Nagyon tetszett, és a hatása alá kerültem, ha nem olvastam is rajta gondolkodtam, ilyen pedig mostanában ritkán adódik.

Egyedül a borítót nem értem. Az ananászt még csak-csak, de a többit?

Leave a comment

Filed under kortárs, merengős, skót

Patik László: Anna, édes

covers_475470A moly címlapján reklámozták ezt a könyvet, mikor még meg sem jelent, nekem meg megtetszett a borító, meg a fülszöveg, meg érdekelt az áthallás Kosztolányitól (ami így elolvasás után is érdekel. Valaki nem magyarázná meg?)

De mire hozzájutottam, elfelejtettem, mi állt a fülszövegben.

Nem is baj, így legalább meglepődtem.

Adott Anna és a családja, akik “emeletes sznobok”, ahogy István bácsi mondaná a Tüskevárban, legmenőbb ruhák, pénz, csillogás, lehetőleg jól férjhez menni.

Ebből Anna sportot is űz, mármint a férjhezmenésből, holott alig töltötte még be a húsz évet. Először egy idősebb férfihoz megy, de aztán átnyergel a fiatal és szexi politikusra, akinek hála bepillantást nyerhetünk hazánk abszurd politikai életébe. Eltúlzásokkal, persze, de azért van, amire rá lehet ismerni.

Persze a botrányokkal teli életből is továbbáll Annánk, hogy merre, azt már nem mondom el.

Gyorsan sodort, talán túl gyorsan, hamar vége is lett, hol humoros volt, hol idegesítő, de összességében bájosan-bugyután kedves és szarkasztikus.

Leave a comment

Filed under kortárs, magyar

Isabelle Ståhl: Just nu är jag här

9789127152427Jaj, hát ezt a könyvet ajánlották az irodalmi magazinban, de olyan rossz, hogy még. 😀

A címe azt jelenti: Épp most itt vagyok.

Pedig ígéretesnek hangzott. Elidegenedett társadalom, képtelennek lenni kimondani, hogy szeretlek, mi is az a szeretet, milyen létjogosultsága van egy kapcsolatnak ma, ahol a Tinder tör előre, hogy percek alatt, akár éjszaka is találhatunk magunknak szeretőt.

Ilyesmiket ígértek nekem, erre kaptam egy 28 éves Elise-t, aki 16 évesnek is rossz lenne, nem hogy 28-nak, iszik, drogozik, szexelni is csak így képes, mármint ha ivott és/vagy drogozott, józanon nem megy, az idős férfiakat szereti, mert azok olyan nyugodtak, mint a _lovak_, de aztán persze beleszeret (?) a művészettörténeti kurzusra járó Victorba.

Amiből kapcsolat lesz.

De asszem nem spoilerezek nagyon, ha elárulom, hogy Elise olyan mértékben képes egy kapcsolatra, mint a… á, nem találok jó hasonlatot, bárki és bármi más jobban csinálná nála.

Fájt olvasni, félre is akartam tenni, de végül bíztam benne, hogy hátha találok benne valami szépet is.

Nem találtam.

Leave a comment

Filed under jaaaj, kortárs, svéd, svédül

Tóth Krisztina: Párducpompa

covers_442063Lassan akartam enni, mégis túl hamar elfogyott.

Pillanatképek innen-onnan, a játszótérről, a postáról, a tejestől, rövidek, velősek, és annyira igazak. Annyira jól rávilágítanak emberi mivoltunkra, hogy kinek mi a fontos, hogyan érvelünk, hogyan változtathatja meg egyetlen mondat a napunkat, milyenek vagyunk másokkal és magunkkal szemben?

Rövid kis írások, van, amelyik nagyot üt, van, amelyik elgondolkodtat, van, amelyikre csak megvonjuk a vállunkat, de biztos lesz olyan is, amelyikben magunkra ismerünk.

Leave a comment

Filed under kortárs, magyar, novella

Martina Haag: Det är något som inte stämmer

covers_480333Azaz valami nem stimmel.

Az író-olvasó találkozó miatt olvastam el, amire aztán nem maradtam ott.

Martina Haag kvázi önéletrajzi regénye ez, a válásának körülményeit írja meg valaki más szemszögéből.

Az írónő, aki rájön, hogy a férje megcsalta, kikapcsolódásképp elvállalja egy Isten háta mögötti turistaház gondnokságát három hétre – csak helikopterrel lehet odamenni, vagy túrázva.

Ott aztán van ideje elmélkedni, és elkezdeni egy könyvet írni a válásáról, miközben mindenféle vicces és ijesztő alakok jelennek meg a túraösvényen.

Egynek elment, a másik könyvét jobban élveztem.

Leave a comment

Filed under önéletrajzi, kortárs, svéd, svédül