Category Archives: novella

Guy de Maupassant: Korzikai történet

covers_59034.jpgKihívásra kellett XIX. századi francia, először Vernére gondoltam, de aztán meg arra, hogy annyi mindent olvastam tőle, és még a végén csalódást okoz nekem felnőtt fejjel, amit felső tagozatban letenni se bírtam. Aztán bevillant, hogy hát de hát volt egy Maupassant a szüleim polcán, tőle még úgyse olvastam, így most mikor hazamentem, el is olvastam.

Nem tudtam, mire számítsak. Novellákat kaptam, vagyis inkább anekdotákat, csattanós történeteket, francia népmesékre hasonlító sztorikat, pajzánságokat, kellemes humort.

Tehát Maupassant-t feltétlen szeretnék még olvasni, ha mindene ilyen.

Leave a comment

Filed under francia, novella

Tóth Krisztina: Pillanatragasztó

covers_317483Dedikált példány, a könyvfesztiválon szereztem 🙂

Nehéz írni róla, egy nap alatt kiolvastam, annyira kellemes volt éppen. Voltak novellák, amik nagyon tetszettek, mikor olvastam őket, aztán lapozás után már azt se tudtam, miről szólnak, és voltak, melyek után le kellett tennem a könyvet, vagy azért, hogy elmorzsoljak egy könnycseppet, vagy hogy megvárjam, míg alábbhagy a szorítás a mellkasomból.

Timár Zsófi muskátlija, Soha, egy szót se, Ahogy eddig.

Ezek voltak rám a legnagyobb hatással.

(A borítót nem értem.)

 

Leave a comment

Filed under magyar, novella

Csapody Kinga – Nagy Boldizsár (szerk.): Az első

covers_426089Novelláskötet az első szerelemről, az első szexuális élményről, az elsőről. Voltak köztük nagyon szépek, kedvencem Kalapos Éva Veronikáé, voltak köztük elgondolkodtatók, voltak köztük semmilyenek, és voltak köztük felejthetők. Összességében szerintem azért nagyon jó, mert mindenféle aspektusát és variációját megmutatja Az Elsőnek. Mindenki magára ismerhet, vagy épp kiválaszthatja, mely út lehet a helyes.

A borító meg nagyon tetszik.

 

2 Comments

Filed under kortárs, magyar, novella, Uncategorized

Fekete István: Vadászelbeszélések

Mint minden évben, idén is tettem Fekete Istvánt a várólistacsökkentésemre, mert tudomcovers_358804, hogy benne nem lehet csalódni, és azt is tudom, hogy annyi munkája van még, amit nem olvastam, nem akarom, hogy elsikkadjon.

De mit mondja, amit nem mondtam még el Fekete Istvánról? Nem tudok többet a szokásosnál. Mindig megdöbbenve nézek fel a könyveiből, hogy nem vele vagyok az erdőben, hanem valahol egész máshol…

– Hallja, ne tehénkedjen rajtam! Vagy az eljegyzését is rajtam akarja megülni?

*

– Gyere, mert a disznók arra felfele törnek – lihegte –, talán elvágjuk még az útjukat…
Ránéztem a meredek hegyre.
– Nem megyek. Majd zergekoromban…

Leave a comment

Filed under magyar, novella, Uncategorized

Háy János: Hozott lélek

covers_342378A bogyósgyümölcs után kissé félve vettem a kezembe Háyt, de azt írták, emberi kapcsolatokról szólnak, és nekem most valami olyanhoz volt kedvem.

Hálistennek most nem csalódtam. Rövid, ám annál tartalmasabb történeteket olvashattam, emberekről, emberek egymás közt, családok, párok, problémák, bánat.

Az egyik novella így a végefelé még meg is ríkatott.

Örülök, hogy mostantól nem idegenkedek, ha Háy János kerül a kezembe.

Leave a comment

Filed under magyar, novella

Stephen Butler Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai

Eljött az új év, az új molyos kihívások ideje, ezúttal én jegyzek egy kevésbé nehéznek tűnő reading challenge-t. covers_34009Azon van egy olyan pont, hogy az egyik családtagom ajánlása.

Édesanyám a Rokonokat ajánlotta, azt is beiktatom, édesapám viszont ezt. Valahogy ez könnyedebbnek tűnt, mint Móricz így ünnepek utánra, és ha már otthon voltam, el is olvastam ízibe.

De annyira sajnos nem tetszett. Utánaolvastam Leacocknak, hogy ő a kanadai humor édesatyja vagy mije, de nem tudom.

Nem azt mondom, hogy nem volt vicces, de nem nevettem rajta annyit, mint mondjuk egy Wodehouse-on.

Sebaj, a lényeg, hogy egy apukámnak fontos könyv elolvasva. 🙂

Leave a comment

Filed under humor, kanadai, novella

Tóth Krisztina: Pixel

@clarisssa barátosném nagy Tóth Krisztina rajongó. Tavaly nyáron, mikor otthon voltam, találtam egy kötetet, az covers_130995Akváriumot, azt elolvastam. Olyan so-so-nak könyveltem el. De mivel egyre több molynál látom, hogy mennyire kedvelik, gondoltam, még egy esélyt mindenki megérdemel, ezért feltettem a várólistacsökkentésemre.

Ezzel kezdtem az újévet hazafelé. És hát wow. Alig bírtam abbahagyni. Annyira erőteljes történetek voltak ezek mind, hogy még. Az meg, hogy tényleg kis pixeldarabok, csak hab a tortán.

Én is pont úgy éreztem, mint sokan a molyon: legjobb lenne azonnal újrakezdeni, mert nem figyeltem eléggé, mert néhány darabka felett elsiklottam.

Egyszer még biztos. De talán többször is.

Leave a comment

Filed under magyar, novella