Category Archives: novella

David Szalay: Minden, ami férfi

covers_433662A tavalyi könyvfesztiválon volt szerencsém találkozni David Szalay-val, megvettem és dedikáltattam a könyvét, végighallgattam egy beszélgetést. Mégis jó egy év telt el megint, mire kézbevettem magát a könyvet.

A Minden, ami férfi, tulajdonképpen 9 novellából áll, mindegyik központi szereplője egy férfi, 17-73 éves kor közöttiek, egyre idősödnek, és mind máshol vannak, mint az otthonuk. Más konfliktusok, problémák, más élethelyzetek, életkorok, más gondolatok.

Nagyon szerettem olvasni, kellemes volt, hogy bele tudtam merülni egy-egy férfi történetébe, általában igyekeztem egyben végigolvasni őket.

Ugyanakkor, bár nem rég tettem le, nehezen idézem fel mindegyiküket, holott csak kilencről volt szó. Ha végiglapozom, és meglátom a neveket és helyszíneket, fel tudom idézni.

Nem vidám olvasmány ez annyira. Egyikük sem igazán boldog az életében, nem a felhőtlen korszakukat élik, néha úgy érzem, túl egysíkúak voltak.

Minden, ami férfi… kicsit összetettebbre vágytam. Vagy nem összetettek a férfiak? 🙂

Advertisements

Leave a comment

Filed under kanadai, kortárs, lélektan, magyar, novella

Tóth Krisztina: Párducpompa

covers_442063Lassan akartam enni, mégis túl hamar elfogyott.

Pillanatképek innen-onnan, a játszótérről, a postáról, a tejestől, rövidek, velősek, és annyira igazak. Annyira jól rávilágítanak emberi mivoltunkra, hogy kinek mi a fontos, hogyan érvelünk, hogyan változtathatja meg egyetlen mondat a napunkat, milyenek vagyunk másokkal és magunkkal szemben?

Rövid kis írások, van, amelyik nagyot üt, van, amelyik elgondolkodtat, van, amelyikre csak megvonjuk a vállunkat, de biztos lesz olyan is, amelyikben magunkra ismerünk.

Leave a comment

Filed under kortárs, magyar, novella

Szabó T. Anna: Törésteszt

A Csupasz nyulak után a komorabb hangvételt kerestem ismét, és clarisssa azt mondta,  covers_412483ezek a novellák olyanok.

Nem tudok novellákat lassan olvasni, hamar a végére értem.

Emberi kapcsolatok, férfiak és nők. Mert igazán minden erről szól.

Vegyes érzelmeim vannak, voltak tökéletes novellák, tudjátok, azok a fajták, amelyek után a könyvet leteszed az öledbe, és meredten bámulod a falat. Ilyenek voltak a Tenyér és hold, a Tortasír, a Steril gyulladás, és az Egyedül. Főleg az Egyedül, szerintem az lett a kedvenc, a hidegrázós kedvenc.

A Csipke, a Tavaszi szél, a Krisztina szerencséje nem sokkolóak voltak, hanem végtelenül szépek és kedvesek.

A jó házasság titka, és a Hogy történjen valami pedig olyan magára ismerős, bár nekem nem finnem van, hanem svédem, de a jelenség ugyanaz.

A többi viszont vagy olyan semmilyen, vagy egyenesen furcsa lett. Itt még úgy gondoltam, adok rá négy csillagot a molyon, de aztán volt néhány ismétlődő, engem személyesen zavaró szóhasználat, amiből kicsit túladagolást kaptam, ezért lett végül 3,5.

De olvasnék még novellákat Szabó T. Annától.

Leave a comment

Filed under kortárs, magyar, novella

Stephanie Perkins (szerk.): My True Love Gave To Me

covers_320979Karácsony környékén mindig olvasok valami karácsonyost, lehetőleg chick-litet. Ezt a gyűjteményt a könyvtárból vettem ki, de tuti a molyon láttam előtte.

Vegyes érzelmekkel vagyok iránta, a 12 novella felét imádtam, tetszett a helyzet, tetszett a sztori, és mivel holiday romances az alcím, nyilván már az elején kiderült, hogy ebből szerelem lesz, és többnyire az is nyilvánvaló volt, hogy ki kivel.

De a maradék… hát azt vagy untam, vagy értetlenül néztem, vagy legszívesebben átlapoztam volna, de a lelkiismeretem (hogy enné meg a fene) olyasmit nem szokott.

Az abszolút kedvencem Stephanie Perkins novellája volt, utána következett Kiersten White, Gayle Forman, David Levithan és Matt de la Pena története. Rainbow Rowellé is jó volt, csak az nem karácsonyos volt, hanem szilveszteres 🙂

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, ünnep, novella

Okänd värld

Bevándorlókat tanítok, és ez alkalmat ad, hogy felfedezzek sok olyan érdekességet, amit covers_457649amúgy talán nem fedeztem volna fel.

Ez a kötet egy antológia, egy helyi projekt keretében íródott. Három városban csinálták a környéken, és összeszedték azokat a fiatalokat, akik szívesen írnának, szívesen mesélnék el a történetüket.

Több alkalommal is tartottak workshopot, és több tanítványom is benne volt.

Így aztán a könyvbemutatón örömmel vettem meg a kötetet, dedikáltattam az enyémekkel.

Sok érdekes történet volt benne, az otthonukról, a menekülésről, az itteni életről. Ad egy új perspektívát.

 

Leave a comment

Filed under életrajzi, önéletrajzi, igaz, novella, svédül

Richard Ford: Let Me Be Frank With You

covers_459323Őszintén bevallom, Richard Fordról én még nem hallottam. Viszont a helyi könyvtár író-olvasó találkozót szervezett, és azt gondoltam, akkor olvasok tőle valamit. Bár a legújabb könyvét jött bemutatni, én mégis ezt a régebbit találtam meg a könyvesboltban.

Aztán mikor otthon megnéztem alaposabban, akkor derült ki számomra, hogy ennek a könyvnek a főhőse már sok másik Richard Ford könyv főhőse volt. A neve Frank Bascombe, róla szól a The Sportswriter és az Independence Day is többek között.

Négy, karácsony előtti történetet hoz nekünk az író. Az immáron nyugdíjas Frank és felesége New Jerseyben élnek, épp beütött a Sandy hurrikán. Rombolás, de közel a karácsony. Négy történetben mesél nekünk Ford az életről, az öregedésről, rasszizmusról, házasságról, gyerekekről.

Az író-olvasó találkozó szupi volt, igazán kedves öregúr, jópofákat mesélt. Épp szakadt az eső, töksötét volt, november eleje, és azzal kezdte: “I love the weather”. WP_20171109_19_03_21_Pro

És hogy mennyire izé, hogy sötétben jött, sötétben megy másnap.

De mesélt a könyvéről, a szüleiről, akikről szól az új könyv. Amire mindenképpen sort kerítek, sőt, még az is lehet, hogy Frank Bascombe történeteire is.

 

 

 

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, novella

Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

covers_349769Tóth Krisztina novelláit nagyon szeretem, megérintenek, meghatnak, elgondolkodtatnak, felráznak.

Legutóbb, mikor a Pillanatragasztó című gyűjteményt olvastam, beleolvastam a molyos értékelésekbe, és ott láttam, hogy ezeknél még sokkal jobbak Szvoren Edina írásai. Be is szereztem hát a kötetet, és olvastam, olvastam, de valahogy nem. Nagyon nem. Nem olyan, mint én, nem azon a nyelven beszél, mint én, nem értettem, miért pont így akarja, amit akar. Lógva hagyott a levegőben minden egyes alkalommal, már a novella legelejétől kezdve.

Sajnos nem, engem nem győzött meg egyáltalán, hogy jobb lenne, mint Tóth Krisztina. Vagy csak nem jókor olvastam, az is lehet.

Leave a comment

Filed under kortárs, magyar, novella