Category Archives: romantika

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

Én ezt a könyvet már olvastam régen, és gondolom elég régen, ugyanis az első oldalán felirat díszeleg, miszerint ötödik osztályos koromban kaptam kitűnő tanulmányi eredményemért. De most magammal hoztam ezt is Északra, mert szerettem volna valami szépet, magyart és klasszikust, és hát újból szerelmes lettem Mikszáth írásaiba.

Annyira szép, kedves, ízes, és öröm olvasni. A történetről most nem írnék sokat, szokásos tót környezetben játszódik, s egy esernyőről szól, ami valakinek vagyont jelent csak önmagában, másnak a nyele jelentene vagyont, illetve egy egész falu, és sok másik is elhiszi, hogy maga Szent Péter hozta magával, és borította a pap húga fölé, hogy meg ne ázzon-fázzon szegénykém.

Olvastam volna még tovább, csak hamar vége lett, de Mikszáthot olvasni öröm, majd otthon folytatom is azt hiszem.

Advertisements

Leave a comment

Filed under magyar, romantika, szeretem

Anne Brontë: Wildfell asszonya

Nos, ígéretemhez híven, itt az első könyv, ami némiképp csalás, mert még tavaly kezdtem el olvasni. 🙂

Ezt a könyvet olvastam már egyszer régen gimis koromban, és semmire nem emlékeztem belőle, csak valahol utaltak rá, úgyhogy hazaérve rögtön kivettem a helyi kiskönyvtárból (csak tudnám, miért vesz ki az ember könyvet a könyvtárból, mikor otthon is 1000 elolvasnivaló akad tulajdonképp, fel nem érem ésszel, dehát ezt csinálom, és tapasztalataim alapján nem csak én).

Két narrátora van a történetnek: a keretet Gilbert Markham levelei adják, melyet barátjának ír. Elmeséli, hogy egy ódon udvarházba beköltöző fiatal özvegyasszony micsoda kavarodást okoz a település életében, mennyi pletyka kel szárnyra, valamint beszámol, hogy barátkozik össze a nővel és annak kisfiával, és hogy lesz belé szerelmes. A nő elutasítja, és magyarázatként, nehogy Gilbert higgyen a pletykáknak, kezébe nyomja a naplóját. Így a könyv nagyobb részét Mrs. Graham naplója teszi ki, aki tulajdonképpen nem is Mrs. Graham, de nem mondom meg, ki, mert akkor lelövöm a poént, és magyarázatot kapunk hányattatott sorsára, és hogy miért utasította vissza Gilbertet tulajdonképp. Aztán ismét Gilbert mesél tovább, de minden vészesen közeleg a hepiend felé.

Érdekes olvasmány, Brontë-ék kissé nehézkes stílusában, de attól még érdekes és leköti az embert, hisz Gilbert is egy éjszaka alatt olvasta végig a naplót.

Leave a comment

Filed under angol, romantika