Category Archives: svédül

Geir Gulliksen: Berättelse om ett äktenskap

covers_440514Történet egy házasságról, mondja a könyv címe, és az ember nem is igazán tudja, mit várjon.

Milyen történet lesz ez, boldog, szomorú?

Szomorú lett.

A férj az elbeszélünk, aki mesél a házasságukról, arról, hogy hogyan működött, egész addig, míg a felesége nem találkozott azzal a bizonyos Másikkal, és mi lett aztán.

Igaz, én annyira nem tudtam sajnálni a férjet, mert igencsak furcsaságokat mondott a feleségnek, még bátorította is más kapcsolatra, akkor meg igazán… na.

Szóval egy kis élveboncolás, megfűszerezve sok szexszel.

Érdekes volt.

Leave a comment

Filed under kisregény, norvég, svédül

Johannes Anyuru: De kommer att drunkna i sina mödrars tårar

Meg fognak fulladni az anyjuk könnyeibencovers_439654

Tegnap a könyvklubon tárgyaltuk, tárgyaltuk volna ki a könyvet, ha értettük volna 😀

Abban megállapodtunk, hogy érdekes, de valahogy nem állt össze egyikünknek sem, hogy pontosan mi és hogyan történik.

És hát miért? Több idősíkon játszódó történetről van szó, mi több, párhuzamos valóságokról.

Az alaptörténet és a disztópia rész a következő: terrortámadás történik Göteborgban, és ezért a svédek drasztikus lépéseket tesznek a muszlimok visszaszorítása érdekében: állampolgársági szerződést kell aláírni, vagy az ország ellensége vagy, és akkor bezárnak egy “gettóba”, ahol megpróbálnak átnevelni. Mindenki ellenőriz mindenkit, kicsit 1984-es beütése volt a dolognak.

A másik sztori: a terrortámadás túlélője, egy nő meséli a történetét egy írónak, aki hasonlít az íróra. Ő maga sem tudja, ki ő, honnan jött, de gyanítja, a jövőből, hogy megakadályozza a terrort, és ezáltal a svédek kirekesztő magatartását.

Érdekes volt, ahogy eljátszott a gondolattal, hogy mi lenne… pláne most, hogy valóban terror történt Stockholmban.

Nagyon sok kérdést felvetettünk, és egyikünknek sem volt jó válasza.

Leave a comment

Filed under disztópia, kortárs, svéd, svédül

Torgny Lindgren: Hummelhonung

9789113020280_200x_hummelhonung_e-bokTorgny Lindgren elhunyt, és mivel itt a környéken élt, nagyon sok cikk jelent meg róla, Backman is tisztelgett előtte, én meg még nem olvastam tőle semmit, gondoltam, ez egy szomorú apropó lehet. Pláne, hogy az iskolai könyvtárban volt egy polcnyi kirakva.

Elvettem ezt (magyarul Dongóméz), és elolvastam.

Nyugodj békében, Torgny Lindgren, de valahogy nem hoztad meg a kedvem, hogy levegyem még több könyvedet a polcról. Ez a könyv sötét, beteg, és számomra undorító.

Egy írónő az elbeszélő, aki szentek életéről ír könyvet, és előadni megy egy faluba. Egy vénembernél szállásolják el. Éjszaka behavazódnak, ő meg ottragad. Kiderül, hogy a szomszéd a vendéglátó fivére, akivel viszályban él, nem látogatják egymást.

A nő kezdi látogatni őket felváltva, kibontakoztatva az élettörténetüket, ami lehetett volna szép, megható, szomorú, de hát… sötét, beteg és undorító lett.

Sajnálom, de tényleg.

Leave a comment

Filed under kisregény, svéd, svédül

Lina Wolff: De polyglotta älskarna

Ez a következő könyvklubos könyv, amit most csütörtökön fogunk megtárgyalni. covers_419672Aktuális, mert tavaly itt Svédországban elnyerte az Augustpriset, ami egy nívós irodalmi díj.

Három szereplő történetét ismerhetjük meg, mely három történet persze összekapcsolódik, de csak lazán.

Először is ott van a harmincöt éves Ellinor, aki internetes társkeresésre adja a fejét, ami persze nem pont úgy sül el, ahogy kitalálta – de neki úgy is jó.

Max Lamas író, aki arról ábrándozik, értse meg őt egy nő, a sok nyelven, amit beszél. Elvont fickó, és nem teljesen százas.

Lucrezia pedig egy olasz nemesi család utolsó leszármazottja, küszködik mindazzal, amit ez jelent.

Nem tudom. Jó volt olvasni, gyorsan haladt, szívesen nyúltam érte, de valahogy közben mégse.

Ilyenek ezek a svéd posztmodern regények.

 

 

Leave a comment

Filed under kortárs, svéd, svédül, Uncategorized

Erlend Loe: Slutet på världen som vi känner den

covers_419407Doppler visszatért! – hirdették a könyvesboltok, én meg némi kézbe nyomott kívánságlista után megkaptam karácsonyra.

Mivel a barátomnak kihoztam az első Dopplert a könyvtárból (az csak magyarul van még), egész féltékeny lettem, hogy na de na, én is Dopplert akarok, az elejétől, különben még a végén nem értem majd. (Napersze).

Doppler sztorijai még mindig zseniálisak. Ez a harmadik nagyon jól indult, aztán kicsit leült, aztán megint jó, aztán megint leült. Nem vagyok tehát maradéktalanul elégedett, de azért Erlend, hamisítatlan Erlend.

A sztori ott kezdődik, ahol a Doppler, az utak királya véget ér. Doppler magányos, és úgy dönt, itt az ideje hazatérni. Csak hát persze semmi sem olyan egyszerű, mint gondolja.

Még Erlendet.

2 Comments

Filed under humor, norvég, svédül

Mikael Holmberg: Drömfaktorn

covers_420365Hát ez az én mea culpám. Az én egyik javaslatom volt a könyvklubra, leginkább azért, mert Umeåban játszódik, gondoltam, vicces lehet olyan svéd könyvet olvasni, ahol ismerem a környéket, ahol játszódik, és másrészről érdekelt, hogy egy harmincas férfi hogy ábrázol egy 25 éves nőt a regényében.

Jaj, de rossz volt, ilyen rosszat nagyon rég olvastam. Rémes történet, rémes szereplők, pongyola fogalmazás, és az Umeåban való játszódás pedig abban merült ki, hogy a szerző nagyon be akarta bizonyítani, hogy ismeri a várost, mint a tenyerét. Vállveregetés, jólvan kisfiam.

A sztori annyi, hogy a 25 éves Fredrika szeretné megtalálni önmagát, de nem nagyon találja. Logikája nulla, érzelmi intelligenciája a béka segge alatt, a nővére és támasza egy valódi hp, a pasikat váltogatja, nem tud eldönteni semmit, de aztán LÁM minden megoldódik, hurrá, happy end, könnyek.

Elnézést a szegény könyvklubtól. 12071159_717378138366300_825502122_n

Ráadásul EZT a képet rakatta be magáról a könyv hátuljába (mármint csak ő van rajta, a többi az infó valami írói látogatásról.) Ezzel gyerekeket lehet ijesztgetni. Fun fact: az úr, mikor nem ír, tanár.

Vannak benne jelenetek, mikor Fredrika olvas egyik ismerőse készülő, ámde csapnivaló regényéből. Aztán mindenki röhög.

Na, fiam, ez pont olyan lett.

Leave a comment

Filed under chicklit, svéd, svédül

Sven Nordqvist: Tomtemaskinen

Valami karácsonyi témájú könyv minden évre kell, még akkor is, ha ebbe már az új évben sikerült belekezdenem.covers_422130

Nekem tetszett Pettson és Findus élete szokás szerint, megmosolyogtuk a párommal a Dobozboltot, mert ő kissé dobozmán, és hogy micsoda paradicsom lenne ez neki.

A sztori a következő: Findus nagyon szeretné, ha hozzá is eljönne a Télapó, de Pettson nem tudja, hogy oldja meg. Így kitalálja, hogy épít neki egy Télapó-gépet. Findus közben meg duzzog, mert odafigyelésre vágyik.

Sok varázslatos elem van a könyvben, és a végére kiderül, SPOILER

nem kell az a masina, mert van Télapó.

SPOILER VÉGE.

Ugyanakkor nem értem, miért kell gyerekkönyvbe azt írni hosszú oldalakon át, hogy nincs Mikulás. Mert hogy ugye Pettson ezért esik kétségbe. Akkor is, ha happy end a vége, ezen azért csodálkoztam.

Leave a comment

Filed under ünnep, mese, svéd, svédül