Category Archives: szerelmes

Nicholas Sparks: The Notebook

covers_53666Néha kedvem támad megszakasztani a szívem, és olyankor vagy Sparkshoz nyúlok, vagy valami hozzá hasonlatoshoz.

A Notebookról annyit tudtam, hogy egyszer belekezdtem a filmbe, de nem tetszett, beletekertem, és még úgy sem.

A könyv kerettörténete meg nagyon szép, de mégse szakadt meg tőle annyira a szívem, mint Sparkstól szokott.

A történet egyszerű: Noah és Allie tinédzsekorukban ismerkednek meg, de más társadalmi osztályból valók, Allie anyja ellenzi a kapcsolatukat. Telnek az évek, köztük egy világháború, és Allie az esküvője előtt három héttel úgy dönt, megkeresi Noah-t.

Hogy aztán mi lesz? Gondolom kitalálható.

De meglepően rövid volt, Sparks ennél terjengősebb szokott lenni.

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, szerelmes

Erich Segal: Szerelmi történet – Love Story

Ezt a covers_9587filmet nagyon, de nagyon régen láttam, azt se tudtam akkor még, hogy van belőle könyv is. Aztán megtudtam, de nem olvastam, viszont mikor Klári barátnőm olvasta, nekem is kedvem lett hozzá.

Kicsit túl elnagyoltnak éreztem a cselekményt, gyorsan történt sokminden, rövid könyvecske volt, valahogy elmerültem volna szívesebben a részletekben, az életükben. Ilyen szempontból talán jobb a film, ott többet lehet mutatni néhány jelenet alatt.

És hát… szomorús. De ezt tudtam előre. Hüpp.

Leave a comment

Filed under amerikai, szerelmes, szomorús

Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről

Hát ez nekem máris az év könyve, pedig még éppencsakhogy elkezdődött. Olyan hatással volt rám, mint a covers_284987Versions of Us (amit majd jól elolvasok megint, ha már van a várólistacsökkentésen olyan pont, hogy egy friss kedvenc újraolvasása. 🙂

Ezt csak úgy elolvastam, mert @Sister moly annyira lelkendezett róla. Nem is néztem igazán, miről szól.

Háborúról. Párhuzamosan az elsőről és a másodikról. Az elsőben Elspeth, Skye szigetén író ifjú költőnő rajongói levelet kap egy amerikai egyetemistától. Levelezni kezdenek, és hát… kitalálható, ugye. De háború van, és ahogy Elspeth mondta, a háború nem a legalkalmasabb időpont szeretni. Pláne, ha már férjnél van az ember lánya.

A második világháborúban Elspeth lánya próbálja megfejteni anyja múltját, hogy honnan is származik ő.

Annyira tele lett vele a szívem. Mint a Gyógyír északi szélre, csak annál is sokkal szebb. Meghatottan ültem egész este, és el akartam olvasni újra.

Aztán este, mikor odabújtam a páromhoz, hálás voltam, hogy itt van velem, és nem egy másik kontinensen.

Kicsit megtanultam vágyakozni az után, ami az enyém.

Leave a comment

Filed under angol, angolul, háború, szerelmes, szeretem

Rainbow Rowell: Eleanor & Park

Meglepődtem megintcsak, hogy csak most lett felkapott(abb) egy pár éves könyv, én ezt sosem tudom, minek covers_235360tudjam be.

De megint moly, mindenki olvasta. Szerelem, ifjúság, gondoltam, ez pont nekem való, szeretem az ilyet.

De ez most nem tetszett sajnos. Kezdve azzal, hogy mindkét szereplő rettenetesen antipatikus volt, egyáltalán nem értettem, Park mitől lenne “misfit”, amikor anno ő is a menőkkel lógott, és senki nem zaklatta és zavarta, sőt, akarták őt vissza a társaságba.

Bosszantott Eleanor anyja is, nem is értettem ezt az egészet, hogy “little kids” néven volt illetve minden gyerek, a baby az baby volt most is, meg egy éve is.

Irreálisnak ítéltem meg a szituációkat, a végkifejletet, az embereket.

Szép szerelmi történet, gyerekszerelem? Akár. Sajnálom.

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, ifjúsági, szerelmes

Laura Barnett: The Versions of Us

covers_371425Hát ez… hú. Én ezt csak úgy levettem a könyvtárban a polcról, mert megtetszett a címe meg a borítója, de kedvencet avattam. Rég volt rám könyv ekkora hatással, és járt a fejemben sok-sok nappal az elolvasása után is.

Eva és Jim 19 évesek, és mindketten Cambridgbe járnak, Eva angolt tanul, Jim jogot, bár igazából festőművész, mint a néhai apja.
Találkoznak-e, vagy sem? Hogy alakul az életük?
Laura Barnett három forgatókönyvet mutat meg nekünk, 1-2-3, 1-2-3 fejezetbeosztással, amit az elején nehéz volt követni, de aztán megszoktam.

Az első verzióban egy kiskutyának köszönhetően találkoznak, egy pár lesznek. Eva ír, Jimnek nem megy a festés, elégedetlen lesz és boldogtalan, holott szereti Evát.
A második verzióban nem találkoznak akkor, de későbbi életük során néha összefutnak. Mindketten mással élnek, de a kevés találkozásuk alapján keresik egymást, vágynak egymás társaságára. Egyikük sem igazán boldog, Eva írása eltörpül színész férje karrierje mellett, Jim művészkolónián ténykedik.
A harmadikban röpke hat hét után külső körülmények miatt elválnak útjaik, de tudják, hiba volt, és szeretnének együtt lenni.

Furcsa volt nekem ez az egész, elgondolkodtatott, banális, persze, több könyvben is van ilyen. De hogy mindig milyen kevésen múlik egy párhuzamos valóság, én is, hogy eljöttem Svédországba, találkoztam a párommal, de mi lett volna, ha inkább az osztályfőnökséget választom otthon? Mit csinálnék most, mit csinálna a párom most?

A másik meg, hogy mennyire elégedetlenek vagyunk mindig azzal, ami éppen van. Ha együtt vagyunk azzal, akivel szeretnénk, már nem is szeretnénk annyira, ha meg nem, égőn vágyakozunk utána.

Döntések, utak. Egy bicikli előtt elsuhanó kiskutya. Sliding Doors, ugye.

2 Comments

Filed under angol, angolul, chicklit, kedvenc, merengős, szerelmes

Katarina Mazetti: Grabben i graven bredvid (A pasi a szomszéd sír mellől)

covers_210844Mióta láttam a filmet, nagyon szerettem volna elolvasni. Ráadásul most itt van minden könyvtárban a polcon eredetiben, ki is vettem szépen, és két napnyi ingázás alatt elolvastam.

Más, mint a film, szóval ezt jó előre leszögezni annak, aki ugyanazokat a jeleneteket várja viszontlátni. Nem fogja mindet.

Benny, a farmer, aki anyja halála óta egyedül vezeti a tejgazdaságot, és Desirée, a könyvtáros, aki szereti a kultúrát és a minimalista berendezéseket. A temetőben találkoznak nap nap után, Benny a szüleit látogatja, Desirée a férjét, aki miatt, lássuk be, nem kimondottan szakadt meg a szíve. Találkoznak, randevúznak, kiderítik, hogy nem tudnak egymás nélkül élni, de egymás életstílusával meg aztán még annyira nem.

Hogy lesz ebből bármi is? Lesz ebből bármi is?

Más választ ad erre a finom humorral átszőtt könyv, és a kicsit hollywoodiasabb film.

Mindenesetre elmentem kikölcsönözni a második részt, mert rögtön bele akartam kezdeni, csak aztán mégsem volt hozzá kedvem. Jellemző.

Leave a comment

Filed under svéd, svédül, szerelmes

Audrey Niffenegger: The Time Traveler’s Wife

Hát ezt nem hiszem el, hogy a könyvet még a bb azaz before blog időben olvashattam magyarul, ugyanis nem találok róla bejegyzést itten, szégyen és gyalázat. Pedig az egyik legnagyobb kedvencemről van szó, azon kevés könyvek egyikéről, ami első olvasásra audreyúgy, de úgy megríkatott, hogy még. Most másodszorra valószínűleg azért nem, mert tudtam, mire számítsak.

Meg talán azért is, mert én is annyira szeretek most, ahogy Clare szereti Henryt. Ez is annyi sokat számít, hogy az ember épp milyen életfázisban van. Lehet, hogy akkor azért bőgtem annyit, mert éppen senki sem szeretett.

De ez egy fantasztikus könyv. Nem csöpög a nyáltól, és mégis megrendíti az embert. Hogy mennyire kibír mindent a szerelem. Hogy Henry is egy idióta még fiatalkorában, nem szépítjük, senki sem tökéletes.

Viszont nem merem továbbra sem megnézni filmen, félek, hogy elrontom vele az élményt.

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, kedvenc, kortárs, szerelmes