Patik László: Anna, édes

covers_475470A moly címlapján reklámozták ezt a könyvet, mikor még meg sem jelent, nekem meg megtetszett a borító, meg a fülszöveg, meg érdekelt az áthallás Kosztolányitól (ami így elolvasás után is érdekel. Valaki nem magyarázná meg?)

De mire hozzájutottam, elfelejtettem, mi állt a fülszövegben.

Nem is baj, így legalább meglepődtem.

Adott Anna és a családja, akik “emeletes sznobok”, ahogy István bácsi mondaná a Tüskevárban, legmenőbb ruhák, pénz, csillogás, lehetőleg jól férjhez menni.

Ebből Anna sportot is űz, mármint a férjhezmenésből, holott alig töltötte még be a húsz évet. Először egy idősebb férfihoz megy, de aztán átnyergel a fiatal és szexi politikusra, akinek hála bepillantást nyerhetünk hazánk abszurd politikai életébe. Eltúlzásokkal, persze, de azért van, amire rá lehet ismerni.

Persze a botrányokkal teli életből is továbbáll Annánk, hogy merre, azt már nem mondom el.

Gyorsan sodort, talán túl gyorsan, hamar vége is lett, hol humoros volt, hol idegesítő, de összességében bájosan-bugyután kedves és szarkasztikus.

Advertisements

Leave a comment

Filed under kortárs, magyar

Isabelle Ståhl: Just nu är jag här

9789127152427Jaj, hát ezt a könyvet ajánlották az irodalmi magazinban, de olyan rossz, hogy még. 😀

A címe azt jelenti: Épp most itt vagyok.

Pedig ígéretesnek hangzott. Elidegenedett társadalom, képtelennek lenni kimondani, hogy szeretlek, mi is az a szeretet, milyen létjogosultsága van egy kapcsolatnak ma, ahol a Tinder tör előre, hogy percek alatt, akár éjszaka is találhatunk magunknak szeretőt.

Ilyesmiket ígértek nekem, erre kaptam egy 28 éves Elise-t, aki 16 évesnek is rossz lenne, nem hogy 28-nak, iszik, drogozik, szexelni is csak így képes, mármint ha ivott és/vagy drogozott, józanon nem megy, az idős férfiakat szereti, mert azok olyan nyugodtak, mint a _lovak_, de aztán persze beleszeret (?) a művészettörténeti kurzusra járó Victorba.

Amiből kapcsolat lesz.

De asszem nem spoilerezek nagyon, ha elárulom, hogy Elise olyan mértékben képes egy kapcsolatra, mint a… á, nem találok jó hasonlatot, bárki és bármi más jobban csinálná nála.

Fájt olvasni, félre is akartam tenni, de végül bíztam benne, hogy hátha találok benne valami szépet is.

Nem találtam.

Leave a comment

Filed under jaaaj, kortárs, svéd, svédül

Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: De underkända (Méltatlanok)

Végre nem munkaügyben, hanem saját szórakozásra olvasok skandináv krimit! Ezt is covers_450522megértük!

Az előző részeket mind munkaügyben olvastam, ezért nem is írtam róluk, és most jó sok idő telt el, de valahogy kedvem szottyant folytatni.

Igen hamar elfogyott, ez jó jel, mostanában hajlamos vagyok belesüppedni (számomra) középszerű könyvekbe, és eltotojázni velük.

Sebastian Bergmanék kalandjai mindig lekötöttek, és most különösen azért tetszett, mert ledaráltam a Bron (A híd) sorozatot, amit Rosenfeldt készített, és sokszor ráismertem, hogy oh, igen, ez az öreg Hans.

A magánéleti szál nem lett most annyira eltúlzott, mint szokott lenni, épp elég volt belőle, Vanja hisztériája volt talán sok egy kicsit nekem. Meg a cliffhanger a végén, váá.

Az ügy pedig érdekes. Egy gyilkos, aki ráun, hogy az emberi butaságot éltetjük a különböző valóságshow-k keretében, ezért elkezd tesztelni néhány résztvevőt. Életre-halálra… Társadalomkritika, mint mindig.

Nemrég rakták ki a facebookra, hogy itt a svédeknél novemberben érkezik a következő rész, várom már!

Leave a comment

Filed under krimi, svéd, svédül

Maros András: Játszótéri pillanatok

A Kávéházi pillanatokat újra és újra elő szoktam venni, mikor egy félórányi covers_484943kikapcsolódásra vágyom (tényleg, lehet elő is veszem nyomban), ezért nagyon örültem, mikor az író a facebookra pakolta ki a játszótéri pillanatait, jókat szórakoztam, és mikor otthon jártam egy hosszú hétvégére, fel is kaptam a könyvesboltban, és hazafelé kiolvastam a repülőn.

Megintcsak vicces könyvecske, és gyakran elő fogom venni.

Leave a comment

Filed under humor, magyar

Erich Kästner: Három ember a hóban

covers_1919Régi nagy kedvenc újraolvasása, valaki olvasta a molyon, és úgy lett hozzá kedvem. Úgyhogy mikor hazaugrottam egy hétvégére, leemeltem a polcról, és a hazafelé repülőúton kiolvastam.

Mindig kikapcsol és megnevettet ez a történet, mely leginkább a bolondos milliomosról, Toblerről szól (és mindig Toblerone-t támad kedvem enni, mikor ezt olvasom).

Az úr megnyeri a saját cége pályázatának második helyezetét (CSALÁS), álnéven, és ezért két hetes üdülést kap az Alpokban. Úgy dönt, unja már, hogy mindenki gazdag emberként tekint rá, ezért szegény gúnyában jelenik meg. A biztonság kedvéért persze magával viszi az inasát, aki a gazdag úr szerepét játssza.

A lánya aggódik érte, és előretelefonál, hogy álruhás milliomosra készüljenek, és innentől a feje tetejére áll a világ, félreértés félreértést ér.

Remekül szórakoztam még kitudjahányadjára is. 🙂

Leave a comment

Filed under humor, német

Karina Yan Glaser: The Vanderbeekers of 141st Street

covers_476243Ez a borító! Ez a cím! Ez a könyv! Ez a család!

A Vanderbeeker család New York Harlem negyedében él. Tízen vannak, apa, anya, öt gyerek 4-12 évesig, valamint egy macska, egy kutya és egy nyúl.

Egy “brownstone” épület földszintjét és első emeletét foglalják el, fölöttük lakik Mr Jeet és Miss Josie, a legfelső emeleten pedig a magányos Mr Beiderman, akié az egész ház. Tőle bérelik, de a férfi magányos farkas, senki sem szokott találkozni vele.

Karácsony előtt pár nappal érkezik a hír: december végéig költözzön el a család, mert Mr Beiderman nem óhajtja meghosszabbítani a bérleti szerződésüket. Az öt gyerek imád itt lakni, a szülőkkel egyetemben, de hát nincs mit tenni. Vagy mégis…? A gyerekek elhatározzák, meggyőzik a mogorva férfit, rájuk itt igenis szükség van, ők szerethetőek.

Remek tervnek hangzik. De mint az lenni szokott, nem minden úgy alakul, ahogy kellene…

Ilyen bájos, kedves, szeretettel teli könyvet rég olvastam, alig várom, hogy megjelenjen a folytatása!

 

Leave a comment

Filed under amerikai, angolul, ifjúsági

Otfried Preußler: Krabat

covers_462442Ez már megint egy olyan könyv, aminek a létezéséről nem is tudnék a moly nélkül. (Meg majdnem mindegyik ilyen mostanában…)

Krabat 14 éves koldusfiú, szülei halála után a papékhoz kerül, de az ottani szabályszerű élet nem tetszik neki. Megszökik, az utcán él, majd egyszer hívó szót hall a schwarzkollmi malomból, el is indul oda, és beáll a félszemű Mester szolgálatába. Nem csak mint molnárlegény, hanem mint varázslótanonc is. Fekete mágia, természetesen, bár elég hasznos dolgokat lehet ott tanulni, nem csak gonoszságot.

De ahogy múlik az idő, úgy ébred rá Krabat, hogy ez a látszólag gondtalannak tűnő élet tele van veszélyekkel. Időnként megjelenik egy idegen, aki nem búzát hoz őröltetni, sőt, kiderül, hogy a legények élete is veszélyben forog.

Mit tesz ilyenkor a rendes mesei hős? Hát persze, hogy lázad.

Közben barátság, szerelem, árulás, van itt minden, ami kell. Tetszett, jó mostanában mesét olvasni.

Leave a comment

Filed under ifjúsági, mese, német