Maria Ernestam: Lisbeth i Frillesås sorozat

Mivel elég sok hónap kimaradt, most fordított sorrendben igyekszem behozni magam.

Húsvét előtt valami húsvéti könyvet kerestem, így bukkantam rá ennek a sorozatnak a második kötetére. Mivel már a fülszöveg is visszautal az első részre, ezért kénytelen voltam elolvasni azt is. Nem is baj, épp nagyon kimerültem voltam egy nagy határidős feladat miatt, jól is esett egy kis feelgood, ahogy a svédek hívják ezt a műfajt.

Külön tetszett, hogy a főszereplő Lisbeth tanár, és épp csak pár évvel idősebb nálam.

Az első, karácsonyi kötetben (Brutna ben och brustna hjärtan, azaz törött lábak és megtört szívek) karácsonyra készül a Göteborg közeli kisváros. Lisbeth 38 éves, nemrég szakított hosszú távú kapcsolatával, a kissé sznob Harryvel, aki tulajdonképpen Harald. Puccos stockholmi lakásuk helyett ideköltözött egy rusztikus, tengerparti házba egy öreg néni után, és a bútorok nagy részét megtartotta. Alsósokat tanít, de övé az iskolai testnevelés órák nagy része is. Mikor aztán egyik nap az igazgató előáll azzal, hogy márpedig ők síiskola lesznek, és fel is vett egy nagy nevű sportolót. Lisbeth ezt persze nem hagyhatja annyiban, hazudik magának egy kis símúltat, ami aztán egy osztrák kurzust eredményez… ezen felül Harry is felbukkant, a konyha romokban, a nővére idegei darabokban.

Minden adott hát egy kellemes, bolondos kis romkomhoz. Örömmel vettem kezembe a második kötetet (Knäckta ägg och krossade hjärtan, azaz feltört tojások és megszakadt szívek). Ebben Lisbeth immáron az előző könyv vége óta boldog kapcsolatban él (nem mondom meg, kivel). Cserébe a szomszéd házba beköltözik egy sztárséf és az influenszer felesége, akik nyaralóhoz méltó tyúkólat építenek első lépésként. Lisbeth kerítése útban van, a kakas hajnalban szól, a kapcsolatban több probléma is jelentkezik. Az sem egyszerűsíti a dolgot, hogy az iskolában helyettes igazgatóvá nevezték ki, és a kollégák áskálódni kezdtek…

Ebben sem csalódtam, és az utószó ígéretet tett jóformán egy nyári napfordulós kötetre, hát nagyon remélem, maradt itt elvarratlan szál bőven.

Ashley Elston: 10 Blind Dates

Nagyon szeretem az olyan amerikai filmeket, sorozatokat, könyveket, ahol a szereplők hatalmas családban élnek. Én is valami ilyesmire vágynék, hogy összejöjjön mindenki, párostul, gyerekestül, unokatestvérestől, és akkor rengetegen legyünk.

Sophie családja is ilyen, ráadásul félig olasz, úgyhogy ez még ad egy extra vetületet a dolognak.

Sophie szülei a lány nővéréhez készülnek, ugyanis gyereket vár. Sophie pedig úgy dönt, marad otthon, és beiktat pár pluszrandit a barátjával, Griffinnel. Igen ám, de Griffinről kiderül, hogy nem pont ugyanígy áll a dologhoz, így Sophie nagy duzzogva mégis a nagyszüleinél köt ki. Ahol is a hatalmas család eltökéli, hogy felvidítja Sophie-t, és minden napra szervez neki valaki egy randit.

Ijesztően hangzik, mi? Sophie is így gondolta. Aztán persze rengeteg nevetés lesz belőle, néhány tragikus és néhány egész jól sikerült randi. Közben pedig már nyilván az elején nyilvánvaló, ki lesz a(z új) nagy Ő.

Kedves volt, aranyos, szeretnivaló.

Christina Lauren: In a Holidaze

Na ez volt a tökéletes karácsonyi olvasmány, amit nem akartam letenni! Végre, kicsit más, mint a többi, de hát természetesen még így is kiszámítható.

Főhősnőnk, a 26 év körüli Maelyn a szokásos karácsonyi hétről indul el hazafelé a családjával. Itt együtt van az apja és az anyja, bár már elváltak, az öccse, két másik baráti család is. A “felnőttek” még egyetemről ismerik egymást, azóta elválaszthatatlanok.

A karácsonyozáskor minden napnak megvan a tematikája, mit csinálnak, hová mennek. Unalmas? Igen, ámde hagyomány. Mae már tinédzserkora óta szerelmes a másik család nagyobbik fiába, Andrew-ba, bár mindenki azt gondolja, a vele egykorú Theóval kavarnak.
Az utolsó napon a nyaraló tulajdonosai bejelentik, eladják a házat. Hazafelé Mae borzasztóan szomorú, azt kérdezi az univerzumtól, vajon mi tenné őt boldoggá…

És hirtelen ismét a repülőn találja magát, a karácsonyi nyaralásra menet. És ismét. Amolyan karácsonyi Groundhog day. Mivel úgy gondolja, veszítenivalója úgysincs, brutál őszinte lesz másokkal és magával szemben is.

Nagyon tetszett, alig akartam letenni. Ajánlom karácsonyi olvasmánynak.

Kosztolányi Dezső: Csodát nekem

Na, ezzel már sokkal elégedettebb voltam, mint a Karinthy-kötettel. Kicsit ugyan értetlenül álltam a tény előtt, hogy a könyv egyharmadát a Szegény kisgyermek panaszai foglalja el, és ahogy láttam, ezzel nem voltam egyedül.

Maguk a novellák csodaszépek, fájdalmasak, komorak, és nem karácsonyi-boldogok, hanem téli-szomorúak, de Kosztolányi pont ettől Kosztolányi.

Rainbow Rowell: Pumpkinheads

Rainbow Rowelltől anno elolvastam a mindenki által dicsőített Eleanor & Parkot, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt a kötetet nem tudom, hol láttam, de körülbelül fél évig álltam sorba rá a könyvtárban, aztán végre megkaparintottam.

Nyilván borítékolható a vége már az első oldalak után, de attól még nagyon élveztem, kis kulturális utazás egy amerikai pumpkin patchen. Szeretem az amerikai filmekben az ilyen ünnepek, mint Halloween és Thanksgiving ábrázolását, és most ezzel a graphic novellel még közelebb került hozzám a kultúra, és megismertem olyan dolgokat, amiket eddig még nem.

De a lényeg, hogy Deja és Josiah minden ősszel együtt dolgoznak itt, de amúgy nem találkoznak soha. Mivel ez az egyetem előtti utolsó alkalom, úgy döntenek, itt az idő, hogy Josiah végre szerelmet valljon a fudge-lánynak. Akit persze körbe-körbe küldenek aznap este, így mi is végigjárhatjuk a patchet velük és a gondolataikkal.

Szép rajz, kedves, ámde kiszámítható történet.

Katlyn Duncan: Wrapped Up for Christmas

Már hagyománya van annak, hogy karácsonykor előveszek valami chicklitet. Idén rendeltem egyet könyvformátumban is, de aztán elkapott a mohóság, és ezt is megvettem e-ben, aztán együtt olvastuk Orsi barátnőmmel.

Ez pont az a fajta volt, ami nem okoz nagyobb meglepetést. Már az elején nyilvánvaló, hogy mi lesz a vége, de közben karácsony van és meghitt és romantikus.

Főhősnőnk, Angie a könyv elején épp egy hazug kapcsolatból szabadul, minek folyományaképp a munkáját is elveszti, szóval romokban az élete, így hazatér. Rögtön belebotlik egy sármos idegenbe, aztán dolgozni kezd a helyi plázában ideiglenesen, ahol megváltja a világot és kiteljesedik az élete.

Közben azért megvívja küzdelmeit a sármos idegen “hazugságaival” (amiket én nem tartottam annak), és a sármos idegen otromba, faragatlan apjával.

Karácsony, csomagolópapír, golden retriever, mi kell még? (Kis kiszámíthatatlanság…)

Rachel Joyce: A Snow Garden and Other Stories

Tökéletes karácsonyi novelláskötet.

Nagyon tetszett már a bevezető is, hogy ezek a karakterek mind egy regényben akartak lakni, de túl nagy helyet foglaltak volna, ezért kaptak külön történetet.

Nem összefüggő történetek, de mégis átjárnak a karakterek itt-ott.

És hogy miért tetszett? Mert nem az a nyálas karácsonyi cukormáz, nem is a szenvedős borzalom, hanem nagyon emberi, nagyon mindennapi történetek. Kapcsolatok, szülők, gyerekek, szeretet, elmúlás, repülőtér, volt itt minden, de olyan szépen megírva, hogy még.

Nagyon örülök, hogy a novellaolvasós kihívás keretében olvastam el, egy nap csak egyet, így elevenen megmaradt bennem mindegyik történet.

Meleg szívvel ajánlom karácsonyra.

Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték

Ha már utazni nem lehet, utazzanak ide a könyvek! Először csak a kislányomnak akartam rendelni, aztán megláttam, hogy a Libri idei karácsonyi kiadásnak az én szerelmeimet válogatta be, hát üsse kő, rendelek magamnak is!

Ezzel kezdtem, és meg kell mondanom, picit csalódott vagyok. Volt benne sok humor és sok Karinthysság, de volt benne sok ismétlődés és sok semmitmondóság is.

Az illusztrációk sajnos nem nyerték el a tetszésem, a borító viszont gyönyörű. Hamarosan jön Dezső, meglátjuk, ő hogy tetszik.

Bengt Ohlsson: Midsommarnattsdrömmar

Új megjelenés, ki is néztem, és meg is kaptam a születésnapomra. Ígéretesnek tűnt a fülszöveg alapján: egy baráti társaság, aki összejön szentiván-éj alkalmából, heten vannak első alkalommal, három pár és a házigazda. Huszonévesek akkor, a nyolcvanas években. Még a többség keresi magát, de az egyik pár azt jött bejelenteni, gyereket várnak. Ezen mindenki elgondolkodik, most akkor ennyire felnőttek volna?

Jenny és Olof azok, akik gyereket várnak, ott van aztán Ida és Aarif, Ida, akinek be nem áll a szája és többnyire mindenkit untat, és Aarif, aki filmszakmára készül. Ott van Nicke, aki folyton várja az énekesnő barátnőjét, Sofiát, de akinek mindig közbejön valami, és a kakukktojás Tomas, aki meghívta a társaságot, de aki mindig egyedül van.

Konfliktussal, szerelmi háromszöggel zárul ez az első szentiván-éj. Aztán találkozunk velük még kétszer, 20 év múlva és még 10 év múlva. Idősek, már gyerekeik is vannak, változnak a felállások, ki kivel él vagy nem él együtt, de a problémáik megmaradtak, és a többség természetükből fakad (Jé, ugye?)

Néha lassú volt, néha gyors, de alapvetően érdekes volt mindenki lelkébe bepillantást nyerni. Nyitva maradt a vége, de hát az életük meg tovább, a végtelenségig sem lehetett húzni a regényt.

Jenny Colgan: Christmas at Little Beach Street Bakery

Várólistacsökkentés/3

Utolsó pillanatban kéredzkedett fel a várólistára, ugyanis már három karácsony óta tologatódik az olvasása. Én meg januárban még mindig karácsonyi hangulatban vagyok (ma szedtem le a karácsonyfát, de csak mert nagyon hullott…), ezért gondoltam meglovagolom ezt a lehetőséget. Mondjuk karácsony igen kevés volt benne, ezt azért mindenképp tegyük hozzá.

Arra emlékeztem, hogy az előző kötetnem hagyott túl mély nyomokat bennem, és most, hogy újraolvastam az értékelést látom, hogy pont ugyanaz a bajom azzal is, mint ezzel: Polly személyisége. Hogy valami egészen hihetetlenül nem is tudom, mi a jó szó rá.

Polly annyi idős, mint én. Vett ugye egy világítótornyot, erről meghallgatjuk háromoldalanként, hogy mennyire drága, ezért másra nincs pénz, és mennyire hideg, és mennyire nem praktikus és minden. Hát most akkor kell vagy nem?

A biznisz jól megy, a pékséget imádja mindenki, Huckle meg őt, feleségül is venné, és akkor jön a szenvedés…. hogy neki nincs IDEJE házasodni. Mert annyi a dolga. WTF. WTF, gondolja Huckle is egy idő után, és nem is hibáztatom…

Közben barátaik, Kerensa és Reuben háza táján se pont úgy mennek a dolgok, mint kellene, és Polly ezen is szenved, hogy most a barátsághoz vagy a szerelemhez kell lojálisabbnak lenni.

És ha ez mind nem elég, még bekavar a múlt is.

Áh. Fura, mert elég jól haladtam vele és érdekelt, de Pollyt szerettem volna a saját kis péklapátjával elintézni.

Neil meg egy neveletlen kis dög. 😀

Na.

(Avagy a hülye nevek tárhelye: Huckle, Kerensa, DuBose…)