Várólistacsökkentés/1
2020. márciusa óta a polcomon van ez a kötet, amit a “menőlevelek” miatt rendeltünk meg Orsi barátnőmmel. Azóta ül a polcon és egy szóval sem mondta, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb olvasmányélményét rejtegeti.
Most a könyvklubom is ezt választotta olvasmányképp, így már semmi mentségem nem volt.
Szóval most nagyon magasan van a léc. A párom szerint legjobb, ha nem is olvasok már semmit idén, ha ilyen erős ez az érzelem (ért is ő bármit…)
Mostanában ezek a könyvek a kedvenceim: hétköznapi emberek hétköznapi élete, mindennapi tragédiák, boldogságok, vicces, életek.
David és Marilyn negyven éve házasok, négy felnőtt lányuk van, akik korántsem érzik magukat olyan tökéletesnek, mint a szüleik. Ugyanis ők a szerető kapcsolatot látták végig maguk előtt, hogy a szüleik feltehetőleg jobban szeretik egymást, mint amennyire őket. Az ő lécük is magasan volt, csak az élet nem mindenkinek osztotta igazságosan a lapokat.
Wendy a legidősebb, aki ifjúkorában idegesítő szereplőként lépett fel, de korombeliként imádtam a humorát. Tragédiák övezik a felnőtt életét. A nála egy évvel sem fiatalabb Violet, akinek a tökéletes élet jutott, de van egy nagy múltbéli titka. Liza, aki talán nem a megfelelő férfival él együtt. Grace, aki az “utószó”, jóval fiatalabb mindenkinél, ezért küzd azért, hogy őt is végre felnőttnek tekintsék.
A jelent és a múltat folyamatosan ismerjük meg, és bár majdnem minden történésre hamar történik utalás, mégis sokszor megrendültem, vagy akár együtt nevettem a karakterekkel.
Az írónő már a második regényén dolgozik, alig várom.
Vikingleány olvas 